Köszönjük, hogy verseiddel, prózáiddal, fordításaiddal lehetővé tetted nekünk, hogy téged válasszunk az alapítvány díjazottjává. A kuratórium teljesen egyhangúlag döntött arról, hogy neked ítéli a díjat – méltatta Vörös T. Károly, a kuratórium elnöke vasárnap délután Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordítót életműdíjáért, melyet a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány ítélt oda neki. A járványhelyzet miatt az eseményre a Haris Park bálterme helyett egy Kossuth téri kávéházban került sor szűk körben.
– Egy díjnak az értékét három tényező határozza meg. Az elismeréssel járó pénz, az adományozó, és hogy kik kapták korábban a díjat. Jelen esetben az első szempontot ellensúlyozza az utóbbi kettő – mondta Ferencz Győző költő laudációjában, hozzátéve, hogy az életműdíjat első alkalommal, 2018-ban Spiró György, másodszor, 2019-ben Végel László Kossuth-díjas író, tavaly pedig Rakovszky Zsuzsa író, költő, műfordító kapta meg. Ferencz Győző méltatásában kiemelte, hogy Nádasdy Ádám élete során számos területen szerzett elismerést mint nyelvtanár, nyelvész, költő és publicista. – Nádasdy esetében a kategóriákat nem lehet szétválasztani. Nehéz is lenne eldönteni, milyen szempontból adjuk neki a díjat – mondta Ferencz Győző, felidézve, hogy Nádasdy ironikus versei olyan hangot hoztak vissza a magyar költészetbe, amelynek éppen árapálya volt.
A laudáció kitért arra is, hogy Nádasdy nyelvészként megújította a magyar nyelvművelés szempontjait, műfordítóként pedig megkérdőjelezte a magyar műfordítás hagyományos, formahű elveit, többek közt Shakespeare-fordításaival keltett kisebb botrányokat, vagy amikor az Isteni színjátékot újra magyarra ültette. – A fordításaival arra törekedett, hogy a színdarabok nyelvezete ne archaizáló, hanem a mai nézőnek is érthető legyen – mondta Ferencz Győző. Beszédének végén Nádasdy Ádámot mint polgárjogi aktivistát is kiemelte, aki melegségéről két prózakötetében és verseiben is vallott, amivel több szerző előtt is megnyitotta az utat.
