A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése szerint, mind idén, mind jövőre öt százalék lesz az infláció, vagyis az árak emelkedése nem lassul 2022-ban sem. Az MNB előrejelzés már-már optimistának is tűnhet annak fényében, hogy a Kopint-Tárki jövőre az infláció gyorsulásra számít, 5,5 százalékos ütemmel. Látva a novemberi 7,4 százalékos inflációs indexet és az árak emelkedését a boltokban, érthető, hogy a lakosság inflációs várakozásai 9 éves csúcsra ugrottak: novemberben már 6,8 százalékos éves áremelkedést vártak, ami 2013 januárja óta nem volt ilyen magas. A folyamatos drágulás minden területen érezhető majd, de az MNB is arra számít, hogy az élelmiszerárak emelkedése nemhogy lassulna, hanem éppen hogy gyorsulni fog 2022-ben.
A jegybank 2021-re 5,1, 2022-re pedig 4,7-5,1 százalékos inflációt vár, ami jelentős, egy százalékpontos emelés MNB szeptemberi előrejelzéséhez képest, s ez jól jelzi, hogy a jegybank közel sincs szakmailag a topon az infláció kérdésében. Szeptemberben a Szabadság téri elemzők, illetve a Monetáris Tanács tagjai is azzal számoltak, hogy a Covid-járvány negyedik hulláma agyonvágja az áremelkedést 2021 végére, ám ebből láthatóan semmi nem jött be.
Az infláció szerkezete is megváltozik jövőre. Míg idén az árak növekedését a megugró olajárak miatt az üzemanyagok 23 százalékos áremelkedése, illetve a dohány és alkoholos italok jövedéki adójának 11 százalékos emelése húzta felfelé, azaz nagyobbrészt külső okok felelősek az árak emelkedéséért, jövőre a belföldiek válnak meghatározóbbá. Az idén az élelmiszerek az MNB becslése szerint – átlagosan – 3,5 százalékkal emelkedtek, persze óriási szórással, voltak termékek amelyek 30 százalékkal emelkedtek. Jövőre sem lesz ritka a kiugró drágulás, ugyanis az élelmiszerek áremelkedése 6,9 százalékra gyorsul, vagyis az idei ütem duplájára - derül ki a MNB Inflációs jelentéséből. Ezt az előrejelzést alátámasztják a KSH adatai is: az első háromnegyed évben 16 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek ára 25 százalékkal, az élő állatok és állati termékeké pedig 1,7 százalékkal. A termelői árak változása kis késleltetéssel megjelenik a fogyasztói árakban is, várható már 2022 januárjában érkezhet az első hullám. Jövőre majd minden szegmensben 4-6 százalékos infláció várható a jelentés szerint, egyedül a szabályozott árak húzzák lefele az árindexet. Vagyis 2022-ben jóval szélesebb körű lesz az áremelkedés, hisz az iparicikkek 4,6 százalékkal, szolgáltatások átlagosan 5,4 százalékkal, a piaci energiaárak 4, az üzemanyagok pedig hat százalékkal emelkednek tovább 2022-ben is.
A jegybank elemzői szerint decembertől már csökken az árindex, a novemberi 7,4 százalékos csúcs után, de még 2022 elején is hat százalék feletti inflációt várnak, és csak az év utolsó hónapjaiban csökkenhet 4 százalék alá, mivel akkorra már megszűnnek az inflációt okozó külső tényezők és hatni fog az MNB sorozatos kamatemelése is – mondta Baksay Gergely. Az MNB igazgatója a Inflációs jelentés bemutató sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „újra csökkenőpályán van az infláció”. A következő hónapokban árnyomás enyhülését arra alapozzák, hogy kiesik az képletből a 2021 eleji dohány- és benzinár emelkedés. A magas nyersanyag- és energiaárak viszont fokozatosan a termékek széles körébe gyűrűznek be, így az élelmiszerek és az iparcikkek esetében arra számítanak, hogy az árak emelkedése a következő negyedévekben is fennmarad.
Ennek fényében már nem olyan meglepő, hogy elszálltak és kilenc éves csúcsra emelkedtek a lakosság inflációs várakozásai. A legutóbbi novemberi felmérés szerint a lakosság nem öt, hanem 6,8 százalékos inflációt vár jövőre, ami még a régióban is viszonylag magas. Mindenütt emelkedtek a várakozások, a lengyelek 5,4, a csehek 6,1 százalékos inflációt várnak, míg Szlovákiában a lakosság azzal számol, hogy az árak 8,5 százalékkal fognak emelkedni. Szlovákia az eurózóna tagja, ahol szintén jelentős áremelkedést mértek az elmúlt hónapokban, de a 8 százalék feletti áremelkedési várakozások a novemberi 5,6 százalékos infláció fényében is túlzóak, de jó jelzi, hogy a régióban egyre nagyobb gond az árak emelkedése. Egyre valószínűbb, hogy a koronavírus után kialakult globális árhullám nem átmeneti jelenség lesz, hanem elhúzó problémával kell szembenézni.
