Ugyanis ez semmiféle változást nem hoz a külföldi csapatok számára. A nagyjából 2 500 fős amerikai kontingens a helyén marad, hogy a jövőben a kiképzésben való részvétellel és tanácsadással segítse az iraki biztonsági erőket. A gyakorlatban azonban már az elmúlt hónapokban is ezzel foglalkoztak, sőt, azóta ezen volt a hangsúly, hogy 2017-ben az utolsó Irakban elfoglalt területeiről is kiűzték a Daes fegyvereseit.
Joe Biden amerikai elnök és Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő júliusban megállapodott arról, hogy az Egyesült Államok az év vége előtt befejezi harci misszióját. Az amerikai jelenlét évek óta feszültségforrás, a szomszédos Irán támogatását élvező síita milíciák rendszeresen rakéta-, újabban már dróntámadásokat intéznek az amerikai csapatok ellen, távozásukat követelve. Az iraki parlament már tavaly januárban ajtót mutatott a külföldi koalíciónak, miután Amerika, az ország szuverenitását megsértve, dróncsapással likvidálta a Bagdadba látogató Kászim Szulejmáni iráni kémfőnököt és egy iraki síita milíciavezért.
A mostani jelképes kivonulás aligha csökkenti a feszültséget, pedig égető szükség lenne rá. Az októberi választások óta nyugtalan a légkör, mivel a szavazáson leszereplő Irán-barát siíta pártok csalást kiáltottak és elutasítják a végeredményt. A helyzet annyira kiélezett, hogy ismeretlenek - feltehetően saját elhatározásuk alapján cselekvő, Teheránhoz kötődő milicisták - november elején drónokkal merényletet kísérletek meg Kádimi ellen.
