– jelentette ki a demokráciáról rendezett kétnapos virtuális konferencián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A magyarországi helyzetet ismerve a mondandó is súlyos, de önmagában az is az, hogy egyáltalán elhangozhatott. Ugyanis a magyar kormány, ha már egyedüli EU-tagként nem kapott meghívót, megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Unió közös álláspontot képviselhessen a washingtoni rendezvényen. Ehhez képest a német kereszténydemokrata von der Leyen a „vezetői szekció” egyik levezető elnökeként kapott szerepet és szavait aligha lehet másként értelmezni, mint az EU, de legalábbis az általa vezetett testület álláspontját.
A konferenciát megnyitó beszédében Joe Biden azt mondta, hogy a demokrácia sok országban, köztük az Egyesült Államokban is veszélyben forog, a Freedom House értékelése szerint tizenöt éve van visszaszorulóban. Az amerikai elnök 424 millió dolláros felajánlást tett a demokráciához nélkülözhetetlen független sajtó és az emberi jogi aktivisták támogatására, a korrupció elleni fellépésre és a tisztességes választások biztosítására a világban. Egyszersmind felszólította a többi résztvevőt, hogy azok is járuljanak hozzá a közös célokhoz.
Az amerikai elnök szerint a konferencia értelme az autoriter rendszerek és a korrupció elleni küzdelem, továbbá az emberi jogok védelme. Mint mondta, most dől el, sikerül-e bebizonyítani, hogy a demokrácia többet tud nyújtani az embereknek, mint a különböző színezetű diktatúrák. Az kongresszus épülete ellen január 6-án intézett támadásra és az amerikai jobboldal által azóta a tisztességes választások ellehetetlenítésére tett kezdeményezésekre utalva legendás polgárjogi harcost, Martin Luther King egykori szövetségesét, a tavaly elhunyt John Lewis képviselőt idézte, aki egyik utolsó interjújában úgy fogalmazott, hogy "a demokrácia nem állapot, hanem cselekvés". Más résztvevők is úgy vélekedtek, hogy a demokrácia sosem befejezett, kész alkotás, annak megőrzéséért folyamatosan küzdeni kell.
A demokrácia-csúcs ennek a folyamatos munkának lesz a része – az amerikaiak legalábbis jövőre újabb, a mostani kezdet eredményeit értékelő értekezletet terveznek, immár személyes részvétellel. Az sem kizárt, hogy a fórum idővel szervezetté alakul át, mint ahogyan a hidegháború idején, a 70-es években egy kormányközi konferenciával kezdődött Helsinki-folyamatból nőtt ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.
A csúcsértekezlet gondolatát Biden először még a választási kampány során vetette föl. A kezdeményezéstől azt várja, hogy újra megerősítse az Egyesült Államok vezető szerepét, miután Donald Trump elnökségének négy éve alatt odahaza és külföldön is megrendült az amerikai demokrácia iránti bizalom.
