A jelenleg igencsak elhanyagolt állapotú III. kerületi Mocsárosdűlő az elmúlt évtizedekben potenciális fejlesztési területként szerepelt az önkormányzati vagyonnyilvántartásokban. Környezetében sorra épültek a lakóparkok, társas- és családi házak, de a mélyen fekvő lápos-vizes területen még mindig csak néhány tanya áll, illetve teljes hosszában átszeli egy vastag hőtávvezeték. A nagy zöld azonban még ürességében is impozáns látvány félúton Békásmegyer és Kaszásdűlő panelerdeje között. Csak idő kérdése volt, hogy egy tőkeerős ingatlanfejlesztő meglássa benne a lehetőséget. Egynek talán már meg is akadt rajta a szeme.
A területre az előző III. kerületi polgármester, Bús Balázs (Fidesz) rendelt el változtatási tilalmat. A kerületi építési szabályzat elfogadásáig semmiféle beruházás nem kezdhető el. A mostani budapesti vezetés ennél sokkal tovább ment: módosította Területszerkezeti Tervét, amelyben történelmi tettként a 90 hektáros terület kétharmadát – 65 hektárt – kivettek a beépítésre szánt övezetből és természeti területté nyilvánították. Ez jelentős vagyonvesztést jelent a tulajdonos fővárosnak, mivel a természeti területnek a könyvekben nincs értékük. Ezért nem minősítenek vissza ilyen területeket más önkormányzatok.
Mindezek ellenére a kormánypárti média már tavasz óta kongatja a vészharangot a terület beépítése miatt. A nyáron elült lárma a Városháza el(nem)adása ügyben részletekben szivárogtatott hangfelvételek múlt héten közölt újabb részlete miatt most ismét felhangosodott. A mondatonként összevágott felvétel szerint Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője áprilisban azt mondta beszélgető társainak, köztük a korábban Gansperger Gyulaként azonosított egykori fideszes üzletembernek, valamint a Berki Zsolt nevű kijáróembernek: a Mocsarasdűlő egy része beépülhet, összesen 344 négyzetmétert lehet „rátenni”, amely 1100 lakás felépítését jelentené a beépíthetőként meghagyott 268 ezer négyzetméteren. A területet pedig nem eladnák, hanem a területen felépülő lakásra, irodára, logisztikai ingatlanra cserélnék el. „Mert akkor nem eladtam az ezüstöt, hanem beváltottam” – tette hozzá a felvétel szerint Barts. A vagyonkezelő vezetője a felvételen azt mondta, hogy Óbuda önkormányzata ugyan nem szeretne új lakóparkokat a kerületben, de „itt egymás kezébe csaptunk”. Kiss László, Óbuda polgármestere erre reagálva újfent megerősítette, hogy nem kíván se a Mocsárosban, se másutt lakásépítéseket, azt pedig kifejezetten nehezményezte, hogy bárki az ő nevében ilyet ígér.
– A főváros természeti területté nyilvánította a Mocsáros kétharmadát, mi erre készítettünk egy stratégiai tervet és ennek szellemében nyújtottuk be pályázatunkat ’Vad Budapest’ címmel november végén az Európai Unió LIFE Természet és Biodiverzitás programjába. A projekt legfontosabb célja három fővárosi védelem alatt álló természetvédelmi terület – köztük a Mocsárosdűlő – élőhely-rehabilitációja. A területet alkalmassá teszik a legeltetésre – juhhodály is épül –, kaszálót hoznak létre, eltakarítják a romos épületeket, növelik a vizes élőhelyek területét, a meglévő fákat pedig fokozatosan változatos összetételű, hazai lombos fajokból álló erdővé alakítják. A projekt összköltsége 1,5 milliárd forint, a pénz harmadát költenék a Mocsárosra. Az uniós pályázatnak egyébként meglehetősen nagy – 40 százalékos – az önrésze, amelyet a pályázónak kell állnia, de a főváros erre a részre is pályázott a nemzeti önrészszolgálatnál, illetve Óbuda és Újbuda önkormányzata is jelezte, hogy beszállnának a projektbe. Döntés áprilisra várható – válaszolta a Népszava kérdésére Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, aki azt is elmondta, hogy az átminősítésből kimaradt részért nem nagyon fájt a szívük, mivel a Főtáv-vezeték és két forgalmas út által határolt háromszög természetileg kevésbé értékes. Lapunknak azon kérdésére, hogy akkor ezt a területet eladja-e az önkormányzat Bardóczi azt válaszolta, hogy „legmélyebb” tudása szerint a városvezetésnek nincs ilyen szándéka. Azt, hogy Barts akkor milyen megfontolásból tárgyalt erről, azt mondta: a vagyongazdálkodási cég vezetőjének az a dolga, hogy feltérképezze a piacot. De ha a főváros el is adná a területet, a kerület dönthet úgy, hogy semmiféle beépítést nem tesz ott lehetővé, az építésszabályozás ugyanis kerületi hatáskör. Több olyan terület van most is Budapesten, például a Gödör vagy a Flórián tér, amelyek beépítésre szánt területek, mégsem épül ezeken semmi – tette hozzá.
Az aggodalom mégsem teljesen alaptalan. Budapesten több olyan kormánydöntés is született az elmúlt időben, amely felülírta a kerületi önkormányzatok építésszabályozását. Kiemelt beruházásként építhet lakóparkot Adnan Polat a Közvágóhídon, Balázs Attila a Újbudán és Zuglóban, Garancsi István Zuglóban, Rahimkulov Ruszlán Angyalföldön. Utóbbi emberei még Bajnai Gordon volt miniszterelnöknél is puhatolóztak fővárosi ingatlanok ügyében, a III. kerületet pedig kifejezetten kedveli az orosz oligarcha, különféle cégei több társasházat is építettek már a kerületben és már készülnek a következőre. (Az orosz oligarcha időhiányra hivatkozva későbbre ígért választ ingatlanfejlesztési terveire vonatkozó megkeresésünkre.)
A Life pályázathoz szükséges önrészt állami forrásból finanszíroznák, ami az elmérgesedett főváros-kormány viszony ismeretében nem éppen kockázatmentes. A főváros ingatlaneladási stratégiáját pedig jelentősen befolyásolhatja a jövő évi országgyűlési választás eredménye. Újabb Fidesz-győzelem esetén minden fillérre szükség lehet Budapest működőképességének fenntartásához.
