Vége a gazdasági csodának, a gyors növekedésnek, véget ért a covid-sokkból való kilábalás a növekedési kockázatok pedig lassuló növekedésre utalnak - így összegezhető az elemzők reakciója a III. negyedéves GDP adatokra. A felszín még tökéletesnek tűnik, hisz a magyar gazdaság III. negyedévben 6,1 százalékkal nőtt az előző évi adathoz, de a II. negyedhez mérten szinte minden szegmensében lassult a gazdaság növekedése. A KSH közlése szerint a III. negyedben az előző negyedhez képest 0,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) értéke: ezen belül a szolgáltatások hozzáadott értéke 2,2 százalékkal nőtt, viszont a mezőgazdaságé 4,8, az iparé 2,7, az építőiparé 0,3 százalékkal csökkent. Vagyis egyedül a szolgáltatási szektor, ide értve az idegenforgalmat, turizmust tudott növekedni.
Nem okoztak nagy meglepetést III. negyedéves növekedési számok Palócz Évának, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. igazgatójának. Kicsit alacsonyabb lett lakossági fogyasztás, mint amire vártunk, a külkereskedelem sem támogatta a növekedést – mondta. A készletfelhalmozás jelentősen megdobta a beruházásokat, ám ez a jövőre nézve negatív kockázatot hordoz: ugyanis a készletek jövőbeni csökkenése mérsékli a beruházásokat várhatóan már a IV. negyedévben, vagy 2022-ben, ez pedig a gazdasági növekedés további lassulását eredményezheti A III. negyedéves adatokat látva el lehet búcsúzni azoktól a vérmes reményektől, hogy a magyar gazdaság idei növekedése megközelítheti a nyolc százalékot. Kopint hamarosan felülvizsgálja idei növekedési prognózisát, ám szinte biztos, hogy a jelenlegi 6,5 százalékos idei várakozásunkat lefele korrigáljuk – mondta a Palócz Éva.
A Kopint-Tárki igazgatója szerint a jövő évi növekedési kilátásokat még nem befolyásolják a III. negyedéves folyamatok, így a mai tudásuk szerint 2022-ben öt százalékkal nőhet a magyar gazdaság. A jövő évi növekedést serkentik a már meghozott kormányzati intézkedések, adócsökkentések, a béremelések, az adóvisszatérítés, de ez inkább az első félévre igaz. A kutató szerint a második félévben – bárki is kerül hatalomra –, ezen költségvetési intézkedések korrekciójára lehet számítani. Míg a kormányzati költekezés fűtheti a gazdasági növekedést jövőre is, a lakossági fogyasztás viszont fékezheti. Ugyan az egyszeri intézkedésekkel jelentős plusz jövedelemhez jutnak a háztartások, és nagy kérdés, hogy ezt mire fordítják. A kutató szerint a hitelmoratórium vége, az emelkedő kamatok a lakosságot nem annyira a fogyasztásra, mint inkább a hitelek rendezésére, megtakarításra fogják ösztönözni.
Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 6,1 százalékos év/év növekedés erőteljesen lassult a második negyedben mért 17,8 százalékhoz képest, A harmadik negyedéves számok pedig egyértelműen jelzik, hogy a dinamikus kilábalásnak vége, és elérték a magyar gazdaságot a negatív külső hatások. A szolgáltatások élénkülése ellenére a háztartások tényleges fogyasztása bár növekedett, annak mértéke jelentősen lassult. Csupán 0,6 százalékkal nőtt a háztartások fogyasztása negyedéves bázison, ami az elmúlt hat negyedév leggyengébb teljesítménye. Ezzel szemben a közösségi fogyasztás 2,6 százalékos negyedév/negyedév növekedése komoly húzóerőt képviselt. Ez alapján tehát egyértelműen látszik, hogy a fogyasztást elsősorban a kormányzati vásárlások húzták, nem pedig a lakossági költekezés - mondta az elemző.
Az is kijelenthető, hogy a Covid új hulláma rendkívüli negatív kockázatot jelent a magyar gazdaságra nézve a következő negyedévekben. A meghatározó ágazatok közül mind az ipar, mind az építőipar tovább küzd a globális ellátási láncok szakadásaival, így aligha várhatunk hirtelen feltámadást. A növekedés egyedüli motorja a szolgáltatások, amelyet egy esetleges újabb lezárási hullám szinte biztosan lefullasztana. Ezek alapján egyre inkább érthetővé válik, hogy miért nem került még sor szigorú védelmi intézkedések bevezetésére. Szintén egyértelművé vált, hogy az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben zajló kormányzati költekezés hiányában a magyar gazdasági növekedés jelentősen fékeződne – fogalmazott az elemző. Virovácz Péter szerint viszont az idei növekedés elérheti még a hét százalékot, ugyanakkor jelentősen nőttek a növekedési kockázatok 2022-re, legyen szó akár az alkatrészhiányról, az energiaválságról vagy a negyedik-ötödik Covid-hullámról. Mindezek alapján a jövőre általunk várt 5 százalékos GDP-növekedést negatív kockázatok övezik – tette hozzá az elemző.
