Emelte inflációs várakozásait Matolcsy György, miközben az OECD is az áremelkedés további gyorsulásra számít Magyarországon új előrejelzésében. Az infláció idén öt százalék lesz, 2022-ben 4,7 és 5,1 százalék közé esik – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke a parlamentben, a jegybank tavalyi beszámolója kapcsán. A jegybankelnök szavai komoly meglepetést keltettek, hisz az MNB jelenlegi hivatalos inflációs prognózisa idénre 4,6-4,7 százalék volt, míg 2022-re 3,4-3,8 százalékot jósoltak.
Vagyis még messzebbre kerül a jegybanki inflációs cél, a 3 százalék elérése, ami egyben azt is jelenti, hogy tovább folytatódik a kamatok emelése és nem vásárol több magyar államkötvényt a jegybank.
Matolcsy György szerint a vártnál lényegesen magasabb infláció a Covid-válságból való kilábalás ára. A kamatemelések azonban már nem elegendőek, ezért szűkítik a pénzpici forintlikviditást valamint lezárják az állampapír-vásárlási programot, és felülvizsgálják a Növekedési Kötvényprogramot is - jelentette be az MNB elnöke. Vagyis a jegybank kivonul az államadósság finanszírozásból - ezzel is nyomást gyakorolva a kormányra a hiány és az adósság csökkentése érdekében.
Miközben jegybank az infláció stagnálásra számít, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyenest a magyar infláció gyorsulását várja a szerdán kiadott friss gazdasági előrejelzésében. A szervezet idénre még 6,9, 2022-re pedig öt százalékos növekedést jósol a magyar gazdaság számára A szervezet szerint az infláció pedig az idei 5 százalékról hat százalékra emelkedik 2022-ben, s ez az első prognózis, amely az áremelkedések gyorsulására számít Magyarországon. A OECD szerint a magyar kormánynak a költségvetési költekezések visszafogásával fékeznie kellene az inflációt. A gyorsabb költségvetési konszolidáció segítene visszafogni az inflációs várakozásokat és biztosítaná a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát. A szervezet a korrupció elleni hatékonyabb fellépésre is felszólította a magyar kormányt.
Miközben az infláció prognózisok emelkednek, a KSH a belföldi termelői árak durva megugrásáról adott számot: a termelői árak októberben már 26,6 százalékkal voltak magasabban, mint egy évvel korábban. Ilyen drasztikus termelői költségnövekedésre a magyar gazdaságban ebben az évezredben még nem volt példa, így közel negyedszázados rekord dőlt meg. A KSH tájékoztatása szerint a feldolgozóiparban átlagosan 19,9, az energiaszektorban viszont 42,9 százalékos volt az éves drágulás. A feldolgozóiparban a nemzetközi alapanyag hiány és az elmúlt hónapokban elszálló energiaárak együttesen emelték az értékesítési árakat, az energiaszektor pedig a globális áremelkedést érvényesítette áraiban. Az ipari termelői árak emelkedése ugyan közvetlenül nem hat az fogyasztói árakra, ám a 26,6 százalékos emelkedés egy része beépül azokba, vagyis plusz inflációs nyomást jelent a gazdaságban.
