A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult, hogy adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.
A portál cikkében emlékeztet, hogy noha a projekt Magyarország egyik legnagyobb fejlesztése, még is csak minimális információkat ismerhet meg belőle a nyilvánosság. Azt lehet tudni, hogy Mészáros Lőrinc cégei részt vesznek benne, de a többi érdekeltről nincs információ, kivel és milyen értékben kötöttek szerződéseket. Éppen emiatt nyújtott be a hvg.hu közérdekű adatigénylést, de mivel az adatokat nem kapták meg, ezért pereltek. Első fokon elutasították a kérelmet, másodfokon azonban már jogerősen is úgy döntöttek, meg kell kapniuk az adatokat. A Transparency International Magyarország és Karsai Dániel ügyvéd segítette a portált.
Az ügyben döntőnek bizonyult, hogy bár a projekttel kapcsolatban olyan szabályt hoztak, amely alapján a külügyminiszter megtagadhatja az adatigénylést, ez önmagában nem elegendő, indokolni is kell a megtagadást. Ilyenkor csak bizonyos esetben tarthatók vissza az adatok. Azt viszont, hogy az adat kiadása tényleg veszélyes, nem elég csak bemondani, szükséges az indoklás. Ez viszont ebben az esetben nem történt meg. A bíróság csak egy levelet kapott, amely arról szól, Szijjártó Péter úgy döntött, az adatok nem kiadhatóak. Hogy miért, azt pedig később sem tudták megmagyarázni. A választ pedig így a bíróság „olyan mértékben általánosnak találta, hogy abból nem vezethető le, a magyar alvállalkozók neve, a teljesítésért fennálló százalékos felelősségük és ugyancsak százalékos részesedésük adatainak nyilvánossága mennyiben jár a fentiekben körülírt veszélyeztetéssel“ – áll az ítélet indoklásában.
„Közhely, hogy a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok megismerhetősége alapvető fontosságú a hatalom elszámoltatása és civilek által történő ellenőrzése érdekében, amint az is, hogy a kormányok mindig is igyekeztek kibújni a polgárok vigyázó tekintete alól. A Budapestet Belgráddal összekötő vasútpálya fejlesztése 750 milliárd forintba fog kerülni, a kormány azonban trükkös megoldást eszelt ki az átláthatósági követelmények kijátszására: a beruházás költségeit formailag kínai állami hitelből fedezik, de a számlát a végén persze a magyar adófizetőknek kell állniuk. Akik ráadásul nem is jogosultak arra, hogy megismerjék a költések részleteit, mert, úgymond, nem is magyar közpénzről, hanem kínai hitelről van szó“ – kommentálta a döntést Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
