ügyészség;Kósa Lajos;Pegasus;

- Pegasus-ügy: Kósa Lajos nem mondott igazat az ügyészség szerint

A feljelentés elutasításának indokolásában azt írták: az ügyészség hivatalos tudomással bír arról, hogy a Belügyminisztérium Pegasus néven nem vásárolt szoftvert.

Nem mondott igazat Kósa Lajos, amikor azt állította, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a Pegasus-kémszoftvert – legalábbis ezt állapította meg a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. Tényi István lapunk cikke alapján tett feljelentést a fideszes politikus ellen még november elején minősített adattal való visszaélés, valamint hivatali visszaélés bűntette miatt, amiért Kósa az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülése után arról nyilatkozott újságíróknak, hogy a Pintér Sándor vezette tárca szerezte be a kémprogramot.

Az ügyészség határozatból kiderült, mivel Kósa szerintük hazudott, nem követett el azzal bűncselekményt, hogy erről nyilvánosan beszélt. A feljelentés elutasításának indokolásában azt írták: az ügyészség hivatalos tudomással bír arról, hogy a Belügyminisztérium Pegasus néven nem vásárolt szoftvert.

„Kósa Lajos országgyűlési képviselő nyilatkozatában konkrét adatnak az tekinthető, hogy igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint a Belügyminisztérium beszerzője volt a Pegasus-szoftvernek. Az, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta a Pegasus-szoftvert – a feljelentés-kiegészítés során beszerzett adatok alapján – tényszerűen nem felel meg a valóságnak, így ez a valóságnak meg nem felelő adat nem minősülhet minősített adatnak, vagyis a nyilatkozat ezen részében a minősített adattal visszaélés bűncselekményének elkövetése kizárt” – írta az ügyészség.

A hvg.hu az üggyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Vadai Ágnes DK-s képviselő még Kósa nyilatkozatának napján azt mondta, hogy „az ide vágó meghallgatáson nem az hangzott el, hogy a BM vette volna meg a kémszoftvert”. A lap hozzátette: Vadai azt ugyanakkor nem mondhatta el, hogy a magyar oldalról ki írta alá a szerződést.

Tíz hónap alatt úgy nőtt közel negyvenmilliárd forinttal a tartozásállomány úgy, hogy az év nagy részében az intézmények szinte csak Covid-ellátást és halaszthatatlan műtéteket végeztek.