Szimbolikus lépéssel, a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok szintéjének csökkentésével torolta meg Kína Litvánián, hogy múlt csütörtökön hivatalosan is megnyílt Tajvan hivatalos vilniusi képviselete. A kommunista ország már azóta folyamatosan nyomást gyakorolt a balti államra, hogy júliusban bejelentették a tajvani képviseleti iroda létesítésének tervét, ám az elrettentésnek szánt intézkedések eddig kontraproduktívnak bizonyultak: a közép-kelet-európai országok többnyire határozottan kiálltak a litván fél mellett. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök tegnap Vilniusba tett látogatásán is feltétlen támogatásáról biztosította Litvániát az ügyben. Csehország és Szlovákia korábban szintén kifejezte szolidaritását, a Visegrádi Négyek közül egyedül hazánk lóg ki a sorból - a pekingi rezsimhez dörgölőző Orbán-kormány nem foglalt állást a témában. Csakhogy a diplomáciai disputa egyre jelentősebb kérdéssé növi ki magát, és a hatással van az Európai Unió Kína-politikájára is.
Az egész hátterében egy első ránézésre banális névvita áll, amelynek lényege, hogy a képviseleti iroda az eddigi gyakorlattal ellentétben Tajvannak viseli a nevét, nem pedig a sziget központjának, Tajpejnek. A pekingi rezsim szerint ez rendkívül rossz precedenst teremt, már-már olyan, mintha önálló államként kezelnék a területet. Tajvan ugyan de facto független, de Kína saját tartományának tekinti és a nemzetközi intézményrendszerben az úgynevezett “egy Kína-elvet” erőlteti, mely alapján az országoknak és a világszervezeteknek választaniuk kell a kommunista Kínai Népköztársasággal vagy a demokratikus berendezkedésű Tajvannal való diplomáciai kapcsolattartás között. Emiatt jelenleg mindössze 15 nemzet - a Vatikán, Sváziföld, illetve többségében latin-amerikai és óceániai országok - ismerik el Tajvant önálló államként.
A litván vezetés azt hangoztja, hogy ők igenis tiszteletben tartják az “egy Kína-elvet”, ezt Ingrida Simonyte litván miniszterelnök tegnap újfent elismételte és hangsúlyozta, hogy Tajvannal mindössze a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokat kívánják elmélyíteni. A pekingi rezsim nem fogadja el ezt a magyarázatot, ezért is redukálták a diplomáciai kapcsolatok szintjét. Ez azonban lényegi változást nem hoz, Kína ugyanis augusztusban már hazarendelte saját vilniusi nagykövetét és kiutasította a litván misszióvezetőt Pekingből, a mostani lépés mindössze formalizálta a jelenlegi helyzetet. Az ázsiai szuperhatalomnak ezenkívül azonban csekély mozgástere van Litvánia büntetésére. A kétoldalú kereskedelem megnehezítésére irányuló törekvések visszafelé sültek el, mindössze azt érték el, hogy Tajvan és azt támogató Egyesült Államok a gazdasági kapcsolatok még szorosabbra fűzésével kompenzálja a balti államot. Amerika a kínai nyomásgyakorlás ellensúlyozására múlt pénteken 600 millió dolláros exportélenkítő hitelt ajánlott fel Litvániának, Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter pedig kedden Washingtonba utazik, ahol várhatóan újabb kétoldalú beruházásokról fog tárgyalni.
