Néha az az ember érzése, hogy a budapesti külügyminisztériumba bizonyos hírek nem jutnak el. Elképzelhető, hogy valamiféle digitális zavar állhat emögött, bár élhetünk a gyanúperrel, mintha másról lenne szó. Akárhogy is, ha Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentéseit vesszük alapul, az a benyomásunk támadhat, hogy a visegrádi négyeknek nincs párja Európában, Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködése olyan sziklaszilárd, hogy minden nyugati állam csak lesi, micsoda összhang van közöttük.
Három éve egyenesen úgy fogalmazott a magyar diplomácia vezetője, hogy „a visegrádi csoport a legsikeresebb Európában”. A lelkesedés azonban 2021-re sem hagyott alább. Májusban úgy foglalt állást Szijjártó Péter, hogy a visegrádi országok – együttműködésüknek köszönhetően – a világjárvány utáni új világrend nyertesei között lehetnek.
Egy apró gond azért mégis akad. Ha ugyanis más hírforrásokat is figyel az ember, és nem csak külügyminiszterünk megnyilatkozásait veszi alapul, az is felvetődik, hogy egyáltalán létezik-e még visegrádi együttműködés. A kérdés már csak az elmúlt néhány hónap történései alapján is indokolt. Márciusban például Szlovákia bekérette a magyar nagykövetet épp külügyminiszterünk egyik kijelentése kapcsán: Szijjártó sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a pozsonyi kormány nem teszi lehetővé a Szlovákiában élő magyarok számára a magyar állampolgárság felvételét. Ivan Korcok szlovák külügyminiszter erre azt közölte, „nem engedem meg, hogy beavatkozzanak a belügyeinkbe”.
A két másik visegrádi állam, Csehország és Lengyelország között egyenesen fagyos a viszony a turówi bánya lignitbánya miatt, amelynek működési engedélyét 2044-ig hosszabbította meg a varsói kormány. Prága attól tart, hogy a kitermelés elapasztja a régió víztartalékait és jelentősen szennyezi a környezetet. Varsó azonban fittyet hányt a kifogásokra, mígnem a cseh kormány az Európai Bizottsághoz fordult. Az ügy az EU Bírósága elé került, amely május végén elrendelte: Varsó függessze fel a bányászatot. Lengyelország nem tett eleget a döntésnek, így a Bizottság napi 500 ezer euró pénzbüntetésre kötelezte az országot.
Eddig olyan jó volt a cseh-magyar viszony, az októberi cseh választás előtt a populista kormányfő, Andrej Babis Orbán Viktort hívta segítségül választási kampányához, de magyar barátja – már nem először a nemzetközi politikában – nem volt jó ómen. A cseh miniszterelnök pártja, az ANO vesztett, így ellenzéki kormány alakul. Az új kabinettől nem várhat sok jót Budapest. A külügyminiszternek jelölt Jan Lipavsky Orbán szeptemberi látogatása alkalmával úgy fogalmazott, el kell határolódni a magyar miniszterelnöktől. Egy másik alkalommal pedig felhívta a figyelmet arra: tiszteletben kell tartani a jogállamiságot. Ez a mondata itthon nagyon rosszul cseng.
Kinevezését még megvétózhatja Milos Zeman, de ettől függetlenül is biztos: ha a tényeket vesszük alapul, a V4-ne vége. Persze itthon sokakat épp a tények zavarják a legkevésbé.