Könnyeket, haragot, megkönnyebbülést, áttöréseket és a megegyezés miatti, kiábrándító visszalépéseket is hozott az ENSZ két hét után egy nappal meghosszabbított, az elmúlt szombaton zárult, Cop 26-nak nevezett skóciai klímacsúcsa - fogalmaz a Másfélfok.hu nevű környezetvédelmi oldalon megjelent elemzésében Lehoczky Annamária éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró. Bár a 196 ország megállapodott abban, hogy csökkentik a legszennyezőbb hagyományos energiahordozó, a kőszén használatát és megszüntetik a „nem hatékony” tüzelőanyag-támogatásokat, a középtávú vállalások még mindig legalább 2,4 Celsius-fokos világszintű felmelegedéshez vezetnek. A 1,5 fok tartása érdekében a Glasgow Climate Pactnek nevezett megállapodás sürgeti az éghajlati vállalások egy éven belüli frissítését. A 2015-ös Párizsi megállapodás pontosításaként új szabályokat szabtak a szén-dioxid-piacokra, bár a szakértők ez alól is látnak kibúvókat. Úgyszintén egységesítették a vállalások időkeretét, nyilvántartását és ellenőrzését.
Bár a világ áramtermelésének még ma is 37 százalékát biztosító szén kivezetési terve mérföldkő, a leginkább érintett India és Kína kérésére a zárószövegben a „kivezetést” „csökkentésre” cserélték. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke tiltakozott, mondván, a kőszén nem csak a környezetet terheli, de gazdaságilag sem kifizetődő. A nyilatkozat - mások mellett Szaúd-Arábia és Oroszország nyomására - a kőolaj és földgáz kivezetésére nem utal, sőt - a szöveg újabb puhításaként - a támogatások megszüntetése is csak a "nem hatékonyakra" vonatkozik. Bár a fejlett országok 2009-ben megígérték, hogy a 2020-2024-es időszakig összesen 500 milliárd dollárral feltöltik a fejlődők segélyalapját, ebből talán ha 2023-ra körvonalazódik valami. Ezt a zárószöveg szerint a fejlettek "mélységesen sajnálják" és sürgetik, hogy 2025-re összegyűljön az 500 milliárd. Lehoczky Annamária szerint ez biztosítékok híján is több mint a semmi.
Több mint negyven állam megszünteti a szénerőmű-építések támogatását, kivezetésüket pedig a gazdagok legkésőbb a 2030-as, a szegények pedig a 2040-es évekre ígérték. A G20-ak nem támogatják a jövőben a határaikon kívüli szénipart. A pénzügyi intézmények sem karolnak fel szénmegkötés és -tárolás nélküli elképzeléseket. Ezzel a Kínán kívüli szenes tervek kétharmada kútba esett. Bár a nagy kitermelők közül aláíró Indonézia, Vietnám és Ukrajna, a legnagyobb szén-nagyhatalmak, így India, Kína, az USA, Ausztrália, Japán és Dél-Afrika nemet mondott, Dél-Korea és Lengyelország pedig visszakozott. Igaz, a világ tíz legnagyobb széniparú állama már jelölt meg kibocsátás-megszüntetési időpontot.
Az USA-n és az EU-n túl további 105 állam csatlakozott a Global Methane Pledge-hez, mely szerint 2030-ig a 2020-as szinthez képest legalább 30 százalékkal csökkentik a metánkibocsátást. Ez 0,2 Celsius-fokos javulást hoz és több mint ezer szénerőmű leállításának felel meg, ami az USA és Kína különmegállapodása révén akár 1700-ra is nőhet. Igaz, a főbb kibocsátók közül Irán és Oroszország nem csatlakozott és számszerűsítésre vár a mezőgazdasági és állattenyésztési metánkibocsátás is.
A COP26-megállapodás világossá teszi, hogy az összefüggő környezeti és éghajlati válság közös kezelést igényel. Az erdők 85 százalékát képviselő több mint száz ország - köztük Brazília - 2030-ig beszünteti az irtást és támogatja a helyreállítást. Ezt több mint 19 milliárd dollár állami és magánforrással segítik. Az irtást kiváltó termékek - például a szója, a pálmaolaj vagy a kakaó - 28 termelője és vevője tett hitet a fenntarthatóság mellett. 30 pénzintézet 2025-ig beszünteti az erdőirtással járó beruházások támogatását.
A fejlett országok megígérték, hogy tavalyelőtthöz képest 2025-ig megkétszerezik a fejlődők alkalmazkodásra szánt összegét, amire kétéves munkaprogramot is hirdetnek. Igaz, ez a 40 milliárd font is édeskevés. A fejlődőknek inkább eszközöket ígértek.
Míg a világszintű autóeladások 31 százalékát képviselő Volvo, Ford, Mercedes-Benz, GM és Jaguar Land Rover kivezeti a belsőégésű járművek gyártását, a legnagyobb autógyártók közül a Volkswagen, a Toyota, a Stellantis és a BMW, illetve anyaországaik, a németek, a japánok, a franciák és az USA elutasítók maradtak.
Bár a Cop26 segítette a legfeljebb 1,5 fokos felmelegedési célt, azt a kutató a helyzet súlyosságához képest borzasztóan kevesli. A Climate Action Tracker szerint a glasgow-i vállalásokból a század végére még mindig 2,4 Celsius-fokos felmelegedés következik. A további ígéretek ezt 1,8 fokra csökkentik, ami még mindig nem elegendő. Az élhető és biztonságos földi éghajlat megtartása ennél többet igényel. Az óra azonban ketyeg: minél tovább halogatják teendőiket a kormányok, annál fájdalmasabb lesz az átállás, illetve súlyosabb a - pénzben, emberéletben és kihalt fajokban mérhető – költség. Ideje vészhelyzeti módba kapcsolni, hogy a szennyezésnullázás esélye ne nullázódjon le - írja Lehoczky Annamária.
