Megtorpant az államadósság csökkenése a harmadik negyedévben. Sőt, az érték a szeptemberi devizakötvény-kibocsátások miatt jelentősen meg is ugrott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint az arány a III. negyedév végén újra elérte a GDP 80,5 százalékát. Az elmúlt időszak államadósság-csúcsát idén az első negyedévben állította be az Orbán-kormány a GDP 80,8 százalékán. (A történelmi tetőpontot, 83,6 százalékot a 2010-es kormányváltás hozta.) A tavalyi gyors adósságugrást a járványkezelés költségeivel indokolták. Valójában a tavalyi 5 ezermilliárd forintos államháztartási hiányt, illetve az államadósságot jórészt olyan megkérdőjelezhető vagy értelmetlen kiadások növelték meg, mint a közalapítványok feltőkésítése, az állami cégeknek juttatott több száz milliárd forint, vagy a stadion- és templomépítések.
Idén a magyar gazdaság előreláthatóan 6,5-7 százalékkal bővül. Ez alapján hasonló mértékű adósságcsökkenésre minden különösebb erőfeszítés nélkül képest lett volna magyar állam. Ám a kormány idén is folytatta a gyakorlatilag korlátlan költekezést. A pazarló költések idei ideológiai magyarázata a „gazdaság újraindítása”. Ám ahogy közeledünk 2022 tavaszához, egyre nyilvánvalóbb, hogy a kiadások jelentős része így vagy úgy a Fidesz választási kampányát vagy épp a vagyonkimentést szolgálja. Az államadósság tavaly decemberben még 37 470 milliárd forintra rúgott. Ez akkor a GDP 80,1 százalékának felelt meg. Utóbbi mutató az év első negyedében még tovább nőtt. Majd a gyors GDP-növekedésnek köszönhetően visszaesett 77,4 százalékra. A szeptember 30-ával zárult negyedév végén viszont, 2021 elejéhez képest, mind forintban, mind a GDP arányában nőtt az államadósság. Az MNB adatai szerint ugyanis szeptember 30-án az államadósság elérte a 40 922 milliárd forintot. Ez kilenc hónap alatt 3450 milliárd forintos növekedés.
A kormány a 2021-es és 2022-es költségvetésben azzal számolt, hogy idén, ha kis mértékben is, de legalább a GDP-arányos mutató csökken. A III. negyedéves adatot és az azóta is "bőkezű" költségvetési költekezést látva ezzel kapcsolatban is komoly kérdések merülnek fel. Mindenesetre példátlan lenne, ha az idén 6,5-7 százalékos gazdasági növekedés mellett is emelkedne az adósságmutató. Az Európai Unió a válság miatt 2020-2022 közötti évekre felfüggesztette a tagállamoknak előírt államadósság-csökkentést. Az uniós követelmények szerint – "békeidőben" - a tagállamoknak GDP-jük 60 százalékára kellene csökkenteniük az államadósságot, de legalábbis csökkenő pályán kellene azt tartani. A 2014-ben indult gazdasági fellendülés eredményeként a koronavírusválság kitöréséig a magyar államadósság a GDP 82 százalékáról a bruttó hazai termék 65,5 százalékára csökkent, vagyis jó úton haladtunk a 60 százalék felé. Ezt az öt éves csökkenést nullázta le a járvány, illetve az azt követő gazdasági intézkedések és a kormányzati kiköltekezés.
Az államadósság növekedése megdrágítja annak kezelését. De ezt eredményezik a jegybank által tavaly nyáron megkezdett kamatemelések is. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint az elmúlt három hónapban ugrásszerűen emelkedett az államkötvények hozama. Az egy éves futamidejű államkötvény hozama három hónapja még egy százalékon állt. Ma ez már közel három százalék. De 2 százalékról az öt éves hozam 4 százalékra emelkedett. Az ennél hosszabb futamidőknél is látványos a növekedés: a 15 éves lejáratú kötvények hozama 3-ról 4 százalékra emelkedett. A négy százalékos éves kamat még mindig veszteséget hoz az idei öt százalékos infláció mellett. Ám az áremelkedési ütem csökkenésével a tényleges hozam 15 éves futamidőn keresztül már elérheti a 2-3 százalékot is.
A hozamok és az államadósság emelkedése növeli a költségeket is. Az elmúlt években viszonylag alacsonyabb államadósság mellett évi 1000-1100 milliárd forintra rúgott az államadósság éves kamatterhe. Ez az összeg már idéntől számottevően nő. A kormány még a hozamelkezdés és nagy őszi adósságnövelés előtt azzal számolt, hogy az éves kamatteher idén 1300 milliárd forint fölé, a következő években pedig 1400-1500 milliárd forintra nő. A mostani, a jegybanki kamatemelések miatt tartósnak ígérkező hozamemelkedés fényében ugyanakkor az éves kamatkiadás az évtized közepére akár az évi 1500 milliárdot is meghaladhatja.
