Kezd veszélyesen alacsony lenni a Balaton vízszintje, akadnak kikötők, ahová nagyobb vitorláshajókkal már szinte nem is lehet beállni, panaszolták lapunknak balatoni hajósok. Az őszi tartós csapadékhiány miatt valóban látványosan kevesebb a víz a tóban, a Hydroinfó adatai szerint a tó vízállása 87-91 centiméter, ami jelentősen alacsonyabb, mint az érvényes szabályozási szint.
- Ez jelen időszakban 110 centiméter – tájékoztatta lapunkat az Országos Vízügyi Főigazgatóság. - A szabályozási szint nem vízszinttartást, hanem szabályozást jelent, azaz amennyiben a tó vízállása eléri vagy meghaladja az aktuális szabályozási szintet, az e fölötti többletvíz készletet a tóból a Sión keresztül levezethetjük. Mivel a tó vízállása jelenleg 20 centiméterrel van a téli szabályozási szint, azaz a 110 alatt, természetesen zárva a Sió-zsilip.
Utoljára június elején nyitották ki, amikor 124 centimétert mutatott a siófoki mérce, ami négy centiméterrel haladta meg a nyári szabályozási szintet. Kilenc nap alatt 2,3 centiméternyi vizet engedtek le a tóból, és június 10-én lezárták a zsilipet. Noha még alig volt 20 fokos a tó vize, nagyjából ugyanekkor kezdődött meg – ahogyan erről lapunk beszámolt – a Szigligeti-öbölben az algavirágzás. Ennek egyik oka a szakemberek szerint az iszapban felgyülemlett, hatalmas mennyiségű foszfor volt, mely legnagyobb mennyiségben a Zala folyóból érkezik a Balatonba, s mivel 2004-től megszűnt a rendszeres iszapkotrás, így felhalmozódott. A foszfor amúgy a horgászok etetőanyagával is nagy mennyiségben kerül a tóba, szakemberek szerint ugyanis az évi kétezer tonna etetőanyag a balatoni foszfor tizedéért felelős.
A szakemberek a tó nyári vízszintjének megváltoztatását is ellenzik: az addigi 110-ről 2019-ben emelték 120-ra, s ennek hatására hőmérsékleti rétegződés alakul ki a vízben, ami beindít bizonyos biológiai folyamatokat, például elősegíti az algavirágzást. Többek között emiatt is állították, hogy az új vízszint-szabályozás árt a Balatonnak, s akkor sem lenne haszna, ha beköszönne egy olyan aszályos időszak, mint a kétezres évek elején. Éppen ezért elegendő lenne 100 centiméteren tartani a tavat, s akkor már elkerülhetőek lennének a hőmérsékleti rétegződések, vagyis csökkenne például a turizmusra igencsak káros algásodás veszélye. Vagyis, ami a vitorlázóknak probléma, az a tó ökoszisztémájának kedvező.
- Azóta újabb vizsgálatokat végeztünk – mondta lapunk megkeresésére Istvánovics Vera, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja, tudományos kutató –, s úgy tűnik, 90 centiméteres vízállás alatt nem alakul ki tartós hőrétegeződés, ami a fenék közelében oxigénhiányt és jelentős foszfor-kiáramlást okoz az üledékből, ami az algásodáshoz vezet. Vagyis még inkább biztossá vált, hogy a 100 centiméteres vízállás a jelen körülmények között már biztonságos, a klímaváltozás előrehaladásával pedig valószínűleg inkább a 90-es lesz jó.
Istvánovics Vera hozzátette, az ingadozó, s időnként alacsonyabb vízszint jót tesz a nádas állapotának is, emiatt úgy vélte, nem kell télen-nyáron nagyjából egyforma vízszintre törekedni: az általuk javasolt alacsonyabb vízállást nagyjából június és szeptember között kellene tartani, télen viszont lehetne 120 centiméter is, hiszen október és május között az algák nem tudnak elszaporodni.
