Emmanuel Macron kedd esti televíziós beszédének legfőbb mondanivalója elsődlegesen nem is az, hogy a francia köztársasági elnök még jobban bekeményít az oltások tekintetében, vagy az, hogy Franciaország újabb atomerőműveket akar építeni. Bejelentésének a tartalma, illetve a beszéd módja egyértelműen azt sugallta, hogy Macron megkezdte a választási kampányt, fél évvel a jövő áprilisban esedékes voksolás előtt. Az esélyei pedig nagyon is jók az újraválasztásra, hiszen időarányosan jobban áll, mint két elődje, Nicolas Sarkozy, illetve Francois Hollande.
Macron nem csak jól kezelte a járványt, de ami nagy előnye: rugalmasan tud reagálni a kihívásokra. Hamar sikerült lecsillapítania a sárgamellényesek mozgalmát, amelyet akkor a benzin áremelkedése váltott ki, időben fogadtatott el a biztonságot erősítő intézkedéseket és törvényeket az egyes iszlamista merényletek, például a Mohamed-karikatúrákat bemutató Samuel Paty brutális meggyilkolása után.
A francia elnök másik nagy előnye, hogy következetesen halad az általa kijelölt úton, s a koronavírus elleni oltások beadatásának felgyorsítására népszerűtlenebb intézkedésektől sem riad vissza. Ez derült ki kedd esti beszédéből is. „Még nem végeztünk a világjárvánnyal” – figyelmeztetett. Emlékeztetett arra, hogy Európában megkezdődött az ötödik hullám.
Ami a legfontosabb döntés: a 65 év felettiek egészségügyi igazolványának érvényességét december közepétől akkor terjesztik ki, ha ez a korcsoport beadatja magának a harmadik vakcinát. Az emlékeztető oltásra jogosultak körét pedig kiterjesztik az 50-64 év közötti korcsoportra. Annak elkerülése érdekében, hogy be kelljen zárni a fertőzés fő terjesztőinek tartott ágazatokat – nevezetesen a kávézókat, bárokat és éttermeket –, a köztársasági elnök kilátásba helyezte az ellenőrzések megerősítését.
Ezekre a bejelentésekre azért nagyrészt számított a közvélemény, de az elnök egy olyan döntést is hozott, ami mindenkit meglepett. Közölte, felfüggesztik a munkanélküli segélyek folyósítását azon álláskeresők esetében, akik nem keresnek aktívan munkát. „Gazdaságunk soha nem látott mértékben teremt munkahelyeket. Ugyanakkor bizonyos ágazatokban egyes vállalkozók azt közölték velem, nehezen kapnak munkaerőt. Ez a helyzet pedig ellentétes a józan ésszel” – indokolta az államfő. Mint fogalmazott, nem csak arra kell figyelni, hogy nyolc százalék alá csökkentsék a munkanélküliséget, hanem „teljes foglalkoztatottságra kell törekednünk”.
A konzervatív, jobbközép Le Figaro értékelése szerint Macron szembe akarja állítani egymással a Republikánusok (LR) elnökjelöltjeit. A párt december elején esedékes kongresszusán dönt arról, ki lesz majd az elnökjelölt, de az esélyeket jelentősen felborította, hogy a szélsőjobboldali Éric Zemmour egyes felmérések szerint már a második az elnökjelöltek versenyében, mintegy 7-8 százalékkal lemaradva az élen álló Macron mögött. Márpedig Zemmour nem csak Marine Le Pentől, hanem a Republikánusoktól is vesz el voksokat.
Hírmagyarázatok szerint az elnök másik célja, hogy a jobboldal által előszeretettel hangoztatott „belbiztonság” és „bevándorlás” témakörét a bejelentett intézkedésekkel háttérbe szorítsa és inkább a szociális kérdésekre irányítsa a honfitársak figyelmét. Ez is lehetett az oka annak, hogy Macron hosszasan beszélt a növekedésről, a foglalkoztatásról és a vásárlóerőről. Kifejtette, a kormányzat intézkedései, kiegészülve az uniós helyreállítási alapból származó százmilliárdos gazdaságélénkítési tervvel, nemcsak azt tette lehetővé, hogy ellenálljunk a válságnak, hanem azt is, hogy még erősebben térjünk vissza”.
Az energetika szempontjából már az elnökválasztás utáni időkre fókuszált. Közismert, hogy Európában és a világban jelentősen emelkedett az energia ára. Marcon válasza erre az, hogy „évtizedek óta először újraindítjuk az atomreaktorok építését hazánkban”. Utalt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) utolsó jelentésére, amely szerint az ökológiai átmenet nem valósul meg kizárólag megújuló energiával.
Ami a régóta esedékes nyugdíjreformot illeti, Macron utalt arra, hogy ezt már nem hajtja végre mandátuma lejárta előtt, s a következő ötéves ciklusára ígéri, ha újraválasztják. Ebben semmi meglepő sincs. A nyugdíjreform nagyon nem lesz népszerű sokak körében, második mandátumában azonban könnyebben fogadhat el kevéssé kedvelt intézkedéseket, hiszen harmadik mandátumot nem vállalhat.
