Pünkösdi királyságnak bizonyult a televíziós showmanből és énekesből lett politikus, Szlavi Trifonov népszerűsége. Az általa alapított rendszerellenes Van Ilyen Nép (ITN) elnevezésű párt júliusban még megnyerte a választásokat 24,1 százalékkal, most viszont csupán 11,3 százalékon áll. Elemzők szerint a választók Trifonov kompromisszumképtelenségét büntetik, azt, hogy az ő hajthatatlanságának köszönhetően két választás után sincs teljes jogkörű kormánya az országnak, november 14-én újabb előrehozott választást kell rendezni.
Bulgáriában áprilisban rendes, majd júliusban előrehozott választást tartottak. Az elsőt még az országot egy évtizeden át vezető Bojko Boriszov pártja, a GERB nyerte kis előnnyel, de nem tudott kormányt alakítani. Második helyen végzett Trifonov pártja, ő viszont nem csak Boriszovval, hanem egyetlen hagyományos párttal sem volt hajlandó koalícióra lépni. A megismételt, előrehozott választást már kis előnnyel megnyerte az ITN, de Trifonov továbbra is elutasított minden potenciális koalíciós partnert, így maradt a káosz az Európai Unió legszegényebb országában.
Jelenleg a koronavírus járvány negyedik hulláma hatalmasodott el a balkáni országon, az átoltottságban is sereghajtó uniós államban mostanában a korábbi korrupcióellenes tüntetéseket immár a járványügyi intézkedések, elsősorban a védettségi igazolás bevezetése, a védőoltások bármiféle kötelezővé tétele elleni demonstrációk váltották. Totális a káosz és a kilátástalanság. Mindezt tetőzi a világ- és EU-szintű energiaválság.
A legfrissebb, a hétvégén közzétett felmérés szerint a vasárnapi előrehozott választás sem hoz megoldást, bár a pártok sorrendje változik a legutóbbi voksoláshoz képest.
Bojko Boriszovot és pártja, a jobbközép GERB vezetése alatt a korrupció elhatalmasodott Bulgárián, az országot és annak kormányát valamint igazságszolgáltatását az oligarchák tartották fogva. Ez ellen az egyre inkább bekövesedett rendszer ellen tömegek tüntettek, új, a korrupcióellenességre építő pártok jöttek létre. Ám a két voksolás utáni kormányalakítási kudarc sokak kedvét elvette, most újra a GERB vezeti a népszerűségi listát, 24,1 százalékkal. Boriszov pártja áprilisban 26,1 százalékkal végzett az élen, júliusban pedig 23,5-el lett második.
A Reuters hírügynökség által ismertetett felmérés szerint minden bizonnyal marad bizonytalanság a választás után is. Hat párt támogatottsága lépi át a parlamenti küszöböt, de sem a GERB, sem más nem éri el a kormányzáshoz szükséges többséget. A második helyen álló szocialisták messze leszakadva, 15,6 százalékos támogatottságra számíthatnak, ami így is két százalékos javulást jelent júliushoz képest. Harmadik helyre (13,7 százalék) jött fel a Folytatjuk a változást elnevezésű korrupcióellenességre építő új centrumpárt, amelyet az átmeneti kormány két, Harvardon végzett minisztere alapított. A felmérést végző Gallup Intézet értékelése szerint ennek a formációnak van legtöbb esélye a Boriszov ellenes erők összefogására, és van a legtöbb esélye arra, hogy a voksolásig hátralévő néhány napban is tovább erősödjön. A Gallup az ITN és Trifonov támogatottságának megfeleződését azzal magyarázza, hogy a választók az előző két kudarcos kormányalakítás miatt fordultak el a populista vezetőtől.
A parlamentivel egyidőben elnökválasztást is rendeznek Bulgáriában. A hivatalban lévő Rumen Radev államfő, Boriszov legerősebb ellenfele és kritikusa, aki mögé felsorakozott a szocialisták mellett az ITN illetve a Folytatjuk a Változást is, nagy eséllyel megnyeri a választást, de nem első fordulóból. Radevet 47,6 százalékon mérik, ellenfele a november 21-i második fordulón a Boriszovék által támogatott Anasztaz Gerdzsikov, a Szófiai Egyetem rektora lehet.
