EU, NATO, AUKUS, Quad, ASEAN - mintha betűtésztából gyúrna koalíciót Joe Biden. Az amerikai elnök komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a demokrácia védelmére, az autokratikus, kommunista Kína megfékezésére hangolja át a meglévő szövetségeket és partnerségeket, valamint újakat hozzon létre erre a célra. Az egyenirányú törekvések azonban bizonyos szempontból gyengítik egymást.
A délkelet-ázsiai ASEAN egyes tagállamai aggályosnak tartják, hogy az Egyesült Államok és Ausztrália, Indiával és Japánnal stratégiai fórumot (Quad), az Egyesült Királysággal pedig hármas szövetséget (AUKUS) alapított. Attól tartanak, hogy a lépések fegyverkezési versenyhez vezetnek, nagyhatalmi ütközőzónává téve a régiót. Biden az ASEAN csütörtökön záródó virtuális csúcstalálkozóján próbálta eloszlatni a felmerült félelmeket.
Az amerikai elnök azóta már Európában folytatta a magyarázkodást, mivel az AUKUS errefelé is kiverte a biztosítékot, részben a meghiúsított francia tengeralattjáró-biznisz miatt. Washingtonnak pont a legrosszabbkor sikerült magára haragítania Párizst, elvégre Merkel távozásával Franciaország válhat a kontinens meghatározó erejévé. Biden tegnap már átbeszélte a helyzetet Macronnal, ám a bizalom helyreállításához többet kell tennie.
Az AUKUS létrejötte nemcsak a néhány tízmilliárd eurós veszteség miatt fájt az európai vezetőknek, hanem féltékennyé is tette őket. Azt mutatta ugyanis, hogy a geopolitikai hangsúly áthelyeződött Délkelet-Ázsiába, vagyis a Trump által fellazított transzatlanti viszony már talán soha sem lesz olyan szoros, mint régen. Bidennek ezért a ma kezdődő római G20-as csúcson meg kell nyugtatnia az európai hatalmakat, hogy továbbra is a NATO-t tekinti legfontosabb szövetségesének. Máskülönben aligha számíthat arra, hogy Európa Amerika elkötelezett partnere lesz Kína visszaszorításában.