;

választás;államháztartási hiány;államadósság;költekezés;Nagy Márton;

- Folytatódik a közpénzszórás

Az államháztartás hiánya már elérte az egész évre engedélyezett 2292 milliárd forintot, ennek ellenére a kormány tovább szórja a tízmilliárdokat.

Idén a tervezettnél lényegesen nagyobb, 7 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés, ennek ellenére nagyon magas lesz az államháztartási hiány is, a kormány vitaható költekezései miatt. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az első kilenc hónapban az államháztartás hiánya elérte a 2292 milliárd forintot, ezzel már meghaladja a tavaly szeptemberit, de ami még aggasztóbb, hogy az idei költségvetési törvényben egész évre engedélyezett 2287,7 milliárd forintot is. Így a hiánymutató 101 százalékon áll, ennek ellenére a kormánynak esze ágában sincs meghúzni a féket, sőt a költekezés igazán csak ezt követően indul el, a héten például újabb 50 milliárdot szórt ki a kormány. A félhivatalos kormányzati tervek szerint a várható államháztartási hiány a GDP 7,5 százaléka azaz 4000 milliárd forint lesz. 

A költségvetési gazdálkodásért felelős Költségvetési Tanács is tudomásul vette, hogy a kabinet parlamenti felhatalmazás nélkül az utolsó negyedévben még 2700 milliárd forinttal növeli a hiányt. A kormány terveiről meglepő nyíltsággal beszélt pár napja Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója egy konferencián, és arra figyelmeztetett, hogy az utolsó negyedévben átmenetileg a GDP 15 százalékára ugrik az államháztartás időarányos hiánya. A következő fél évben a választások előtt mintegy 4900 milliárd forint elköltést tervezi a kormány – mondta Nagy Márton, ebből a legnagyobb tétel az a 3000 milliárd forint, amely részint uniós, fele részt hazai forrásokból beruházások támogatására megy. Idén fizetik ki nyugdíjprémiumot és nyugdíjkorrekciót 200 milliárd, a lakásfelújítási támogatásokat pedig 300 milliárd forint értékben.

Januártól még inkább felpörög az osztogatás: 600 milliárdnyi személyi jövedelemadót fizetnek vissza a gyermekeseknek, a rendvédelmi dolgozóknak 175 milliárdot, a 13. havi nyugdíjra 190 milliárdot, s mindezt úgy, hogy ezekkel nem számol a jóváhagyott 2022-es költségvetés. Azzal sem, hogy januártól 4 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely önmagában több száz milliárd forintos bevételkieséssel jár, vagyis a 2022-es költségvetést már most módosítani kell, mert a júliusban elfogadott jogszabály végletesen elavult. Eközben a Pénzügyminisztérium a költségvetési közleményeiben hallgat a jövő évi költségvetés előtt álló kihívásokról, a módosítás szükségességéről, de már azzal a korábbi gyakorlatával is szakított, hogy bármilyen előrejelzést adjon az idei várható hiány mértékére. Sok kétségünk persze nem lehet a miniszterelnöki főtanácsadó nyilatkozata után, aki azt is megjegyezte, hogy a választási költekezésre úgymond van fedezet, hisz mintegy 5000 milliárd forintnyi készpénz áll a Magyar Államkincstár számláján, köszönhetően az elmúlt hetekben végrehajtott devizakötvény-kibocsátásoknak, illetve más, az államadósságot növelő kormányzati intézkedéseknek.

Eltérő módon ideologizálja meg a PM és a miniszterelnöki kormányfőtanácsadó a várható költéseket is: a Pénzügyminisztérium szerint az adócsökkentésekre, a beruházások ösztönzésére és a családok támogatására épülő válságkezelés eredményes. "Az elért eredmények megvédése érdekében a kormány folytatja a gazdaság újraindítását, amelyhez a költségvetés maradéktalanul biztosítja a szükséges forrásokat” – olvasható a pénzügyi tárca legutóbbi jelentésben. Nagy Márton ezzel szemben azzal magyarázta a konjunktúra idején még soha nem látott kormányzati költekezést, hogy ezekkel érhető el, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a koronavírus-járvány előtti trendvonalára, ami  bár tudományosan hangzik, de sok értelme nincs, látva ennek az árát, az elszálló hiányt, a magas szinten stagnáló államadósságot és a rekordszintű inflációt.

Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnökjelöltje az előválasztási kampányban többször utalt arra, hogy az ellenzék felelősen nem ígérhet semmit, ugyanis a következő kormány várhatóan üres kasszát kap. A most rendelkezésre álló információk szerint nem túlzó ez az állítás: bárki is nyeri a választásokat, az borítékolható, hogy komoly kiigazításba kell kezdeni 2022 nyarán, hogy a magyar államháztartás visszatérjen a fenntartható pályára.   

Újabb extra kiadásokÚjabb tízmilliárdokat költött el a kormány a költségvetés gazdasági újraindítási alapjából, illetve általános tartalékából: a héten megjelent kormányhatározatok szerint 52 milliárd forinttal nőttek költségvetés extra kiadásai. A legtöbbet, 26 milliárdot most a Pénzügyminisztérium alatt működő közbeszerzési igazgatóság kapta, aminek felét beruházásokra, a másik 13 milliárdot pedig egyéb beszerzésekre fordíthatja minisztériumok, költségvetési szervek beszerzéseit koordináló szervezet. Ezen felül 4,5 milliárdot kapnak az emberminisztérium alatt működő kulturális szervezetek, jellemzően béremelésre, illetve 1,3 milliárd forintot csoportosítottak át turisztikai fejlesztésekre. A gazdaság újraindítási programokra a költségvetési törvény eredetileg 108 milliárd elköltését engedné, a legfrissebb, szeptember végi államkincstári adatok szerint azonban az előirányzat mínusz 731 milliárdon áll, vagyis eddig közel 900 milliárdot költhetett el erről a sorról a kormány, ami a hiányt növelte. Tovább nőttek a kormány kommunikációs kiadásai is, újabb 5,6 milliárd forinttal fejelték azokat meg: a parlament eredetileg ugyan csak 24 milliárd forintot engedélyezett a kormánynak erre a célra, ám időközben ezt a keretet 49,5 milliárdra emelték. A most átcsoportosított 5,6 milliárd forinttal együtt csak az idén 46,8 milliárd forintot költött a kormány erre a célra.

Míg minapi tanulmányában a Deloitte a hazai energiaitermelés környezetvédelmi átalakításának kihívásait sorolta, a KPMG dicsérte a kormányzat erőfeszítéseit.