Több szempontból is fölforgatta a világgazdaságot a koronavírus-járvány, ám ma már látszólag minden a legnagyobb rendben van a világ vezető vállalatainál. E társaságok vezérigazgatói egyre optimistábbak saját cégeik kilátásait illetően, és a világgazdaság talpra állásába vetett hitük a koronavírus-járvány kezdete óta nem látott szintekre emelkedett, annak ellenére, hogy a delta variáns terjedése lelassítja a visszatérést a normális kerékvágásba. A vezetők 60 százaléka bízik a világgazdaság növekedésében a következő három évben, és ez jelentős ugrás az előző évi 32 százalékos, illetve a január-februárban mért 42 százalékos értékéhez képest – derül ki a KPMG 2021 CEO Outlook vállalatvezetői felmérésből, amely a világ 11 vezető gazdaságában működő 1325 cégvezető véleményét tükrözi.
Míg 2020-ban a cégvezetők a pandémia miatt hadvezérré és krízismenedzserré váltak, az idei felmérés szerint újra a stratégiaalkotás került a középpontba, ami a világgazdaság fejlődése szempontjából előremutató – mondta a jelentés bemutatásakor Rózsai Rezső, a KPMG Hungária Kft. vezérigazgatója. A világgazdaság szempontjából megkerülhetetlen cégek vezérigazgatóinak fókuszába a megújulás lehetőségei, a digitalizáció és a fenntarthatósági kérdések kerültek.
Ugyanis míg idehaza sokak számára a környezeti, szociális vagy a gazdasági fenntarthatóság még csak „humbug”, a felnövekvő generációk, a fogyasztók számára egy cég ilyen irányú elkötelezettsége már sokszor alap. A megerősödő gazdaság a cégvezetőket arra sarkallja, hogy terjeszkedésbe és átalakításba fektessenek. Ezt a felső vezetők 69 százaléka nem szerves növekedés, tehát, felvásárlások, összeolvadások, stratégiai szövetségek formájában képzeli el. Tízből nyolc cégvezető kész a következő három évben felvásárlásokat végrehajtani. E mellett az üzleti vezetők szerint kormányzati ösztönzésre van szükség a klímacélok eléréséhez.
Mint látható a világcégek úgy érzik, hogy túljutottak a válságon, ez kisebb-nagyobb részt szétterül a teljes világgazdaságban, ám a pandémia óriási adóssághegyeket, államháztartási hiányt hagy maga mögött, amellyel az országok kormányainak kezdeni kell valamit. Négyből három vezérigazgató gondolja úgy, hogy a járvány idején nyomás alá került állami költségvetések miatt szükséges a globális adórendszerben a többoldalú együttműködés. Ennek terméke például az a globális minimumadó, amit a 750 millió euró (300 milliárd forint) feletti árbevételű cégekre vetnek ki világszerte, várhatóan 2023-tól. Ezen cégek nyereségadója minimum 15 százalék lesz az egyezményhez csatlakozott mintegy 200 országban. A döntés közel 3000 idehaza is működő céget érint, igaz többségük nem Magyarországon fog plusz adót fizetni. A KPMG felmérése szerint a cégvezetők 77 százaléka vélekedik úgy, hogy a globális minimumadó megnehezíti cégük növekedési elképzeléseinek megvalósítását, ám ennek bevezetése - a számtalan még nem tisztázott kérdés ellenére – gyakorlatilag eldöntött tény. Lesznek országok, amelyek a globális minimumadóval jelentős többletbevételekhez jutnak. Ez Magyarországon nem feltétlenül lesz így, hisz kevés olyan hazai „multi” van, amelynek 300 milliárd forint felett van az árbevétele.
A koronavírusválság miatt megnőtt költségvetési hiányok és államadósságok csökkentéséhez a kormányok nem a bevételi oldalon, a hatékonyabb adóbeszedésből fognak jelentős forráshoz jutni, hanem az elszabadult kiadásaikat kell visszafogniuk. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az idei első negyedévben az EU tagállomokban a GDP 6,8, az eurózónában pedig 7,4 százalékra rúgott a szezonálisan kiigazított hiány, a békeidőben megengedhető maximum három százalékkal szemben. Az Európai Bizottság 2020-2022-re felfüggesztette a maastrichti követelményeket, így az államok többsége jogszerűen és okkal csinált ennél a szintnél jóval nagyobb deficitet. Idehaza a hiány az első negyedben 8,5 százalék volt, a másodikban ez már ugyan csökkent, de a kormány tervei szerint idén 7,5 százalék, míg 2022-ben 5,9 százalék lesz a deficit. Vagyis idehaza az új kormánynak 2023-ban nagyot kell lépnie a kiadások visszafogásában, ha teljesíteni akarja a három százalékos szabályt. Az unió 26 tagállamából jelenleg három ország teljesíti a három százalékos követelményt, ezek Luxemburg, Dánia és Svédország. A tervek szerint az Európai Bizottság jövő év első hónapjaiban tesz közzé állásfoglalást, hogy mely országtól milyen ütemű költségvetési kiigazítást vár.
