Ama újságírói felvetés alól, miszerint a magyar kormány - mondjuk Horvátország példáján - tervezi-e a folyamatosan újabb és újabb rekordokat döntő üzemanyagárak befagyasztását, a kancelláriaminiszter többek között azzal tért ki, hogy nálunk a benzinár uniós, illetve európai szinten is a legalacsonyabbak közé tartozik.
Ez az állítás semmilyen szögből nézve nem tűnik valósnak. Az Európai Unió hivatalos adatbázisa szerint a múlt heti bruttó magyar benzinár 27 tagállamból a 7. legolcsóbbnak, vagyis jó közepesnek számított. A - hazai üzemanyag-forgalom immár kétharmadát kitevő - gázolajunk ára ugyanakkor 27-ből már csak a 14. "legjobb", vagyis a közepesnél kedvezőtlenebb. Az adók nélküli uniós üzemanyagárak frontján még cudarabbul állunk. Itt benzinárunk már a 9., a dízel pedig az 5. legmagasabb. Ezen sokat dob a viszonylag alacsony adó. Gulyás Gergely ennek egy részadatával is elbüszkélkedhetett volna (amiként ezt a ziccert éppenséggel kihagyta): az üzemanyagok hazai jövedéki adómértéke uniószerte valóban a legalacsonyabb. Olyannyira, hogy a forint gyengülése miatt - Brüsszel hallgatólagos félrenézése mellett - immár el sem éri az euróban meghatározott legalsó, engedélyezett szintet. Igaz, az üzemanyagokat terhelő, összesített adók szerinti helyezésünkön jelentősen ront az Európa-csúcstartó, 27 százalékos áfa, amit a kormány saját jövedéki adójára, sőt a literenként néhány forintos olajkészletezési díjra is felszámol. Így e tekintetben már több kelet-európai tagállam elénk sorol. Gulyás Gergely a jövedéki adók kapcsán viszont azzal a nagyon erős csúsztatással élt, hogy a tétel 50 dollár feletti olajárátlag esetén alkalmazott mérséklése érdemi adócsökkentés lenne. Amiként ugyanis arra már felhívtuk a figyelmet, a szabály öt évvel ezelőtti bevezetése során, mivel akkor az olajárátlag nem érte el az 50 dollárt, éppenséggel nettó 10, illetve 5 forinttal emelték a jövedéki adót. A sarc 50 dolláros átlag felett pedig csak eredeti szintjére csökken vissza. Vagyis az Orbán-kormány - ígéretei ellenére - nem csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját, hanem időszakonként emeli.
Bár a kabinet "rezsikommunikációjában" előszeretettel keveri Európát és az Európai Uniót - az úgynevezett keleti nyitás ellenére nem kevesebb mint 17 európai, Unión kívüli államról megfeledkezve -, tegyük fel, hogy Gulyás Gergely ezúttal Európa alatt nem csak az Európai Uniót értette. Ám az összes európai állam üzemanyagárának összevetése szerint sem szebb a kép. A magyarországi benzinár a Holtankoljak.hu október 25-i, 44 európai államra kiterjedő gyűjtése szerint csak a 19. "legjobb", a gázolajár pedig a 25. Utóbbi tehát itt is rosszabb, mint az átlag. Az örök csúcstartó orosz tarifa egyébként most literenként 222-225 forint, ami a hazai díj kevesebb mint fele. Ezt követik a törökök és a fehéroroszok, illetve jellemzően EU-n kívüli és kelet-európai államok. A - természetesen Gulyás Gergely által is szóba hozott - európai csúcstartók egyébként a benzin tekintetében a svédek, a norvégok és a belgák, a dízelárban pedig a hollandok, a norvégok és a finnek.
Ezek az országok mégis túl távoliak ahhoz, hogy adataikból az átlagutazó érdemi következtetést vonjon le. Szakértők e tekintetben inkább térségi helyezésünket tartják mérvadónak. A Cargopedia.hu hetente frissülő, az összes európai állam pillanatnyi tarifáit összesítő adatbázisa alapján lapunk Magyarország és a vele szomszédos hét állam üzemanyagár-sorrendjéről, illetve ezen belül a hazai benzin- és gázolajár-helyezésről két évre visszatekintő adatbázist épített. Ebből leginkább az az - első ránézésre kevéssé hihető, - következtetés vonható le, hogy a hazai üzemanyagárak térségi szinten évek óta nagyjából átlagosak. Ugyanakkor itt is megéri a ránagyítás. Térségi összevetésben ugyanis a hazai gázolajár helyezése rendre kedvezőtlenebb a benzinnél. Ráadásul a 2020 nyári adóemeléssel mintha egy gát átszakadt volna. Így a nyolcas listán a gázolajárunk az addigi, jellemzően 4. hely után mostanság már leggyakrabban 6. - vagyis a harmadik legdrágább -, a benzin pedig az addig elfoglalt igen kedvező, 2.-3. hely után immár inkább a 4., változatlanul kisebb-nagyobb hullámzások mellett.
A Globalpetrolprices.com kimutatásában szereplő 169 állam közül egyébként a magyar benzinár a 128., a gázolajár pedig a 144. "legolcsóbb", vagyis itt rontjuk az átlagot. E listán a legolcsóbb változatlanul Venezuela 12 forintos literenkénti benzinárral és lényegében ingyenes - egész pontosan számításunk szerint literenként 0,00074 fillérbe kerülő - gázolajjal. Világszinten a legtöbbet, literenként 817, illetve 707 forintot a hongkongi autósokról gombolnak le az üzemanyagért.
A benzinárátlag is 500 fölé kerül
Szerdától ismét, ezúttal 5 forinttal drágul a benzin - közölte a Holtankoljak.hu. Lapunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatbázisán alapuló becslése szerint így a benzin literenkénti átlagtarifája országosan valamivel 502 forint felett állhat be (változatlanul akár száz forintos árszórás mellett). Ezzel a benzin literjének átlagdíja most először kerül félezer forint fölé, ami egyszersmind természetesen újabb - lapunk nyilvántartása szerint negyed éven belül immár nem kevesebb mint a tizedik - rekorddöntés. A gázolaj díja ezúttal sem változik. Így az, sofőrpróbáló másfél hónap után, a múlt hét szerdán beállított, 514 forint körüli rekordszinten megpihenni látszik.
Ez a hazai üzemanyagárak alapjául szolgáló tőzsdei fejlemények tükrében sajnos csak egy újabb vihar előtti csend. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára a múlt héten kétszer is meghaladta a 86 dolláros, szigorúan véve három, érdemben viszont inkább hét éves csúcsát. Tegnap ugyanakkor a kurzus e szintet viszonylag magabiztosan áttörve lapzártánkra megközelítette a 87 dollárt. A hazai üzemanyagárak szempontjából nem kevéssé meghatározó dollárárfolyam a forint szempontjából tegnap még csúnyábban alakult. Míg az eleve rendkívül gyengének tartott 312-es szint egy ideig tartotta magát, délutánra a forint egész 316-ig gyengült a dollárral szemben. Ez az ökölszabály szerint önmagában legalább két forinttal srófolna tovább az üzemanyagárakon. Ugyanakkor a hazai kutak túlnyomó többségét ellátó Mol nem csak e két mutató alapján szab hetente kétszer új nagykereskedelmi árat, hanem figyelembe vesz egyéb, leginkább helyi kereslet-kínálati szempontokat is. Mi sem bizonyítja ezt inkább, mint hogy két hete szerdán a nemzetközi olajár csökkenése és a forint erősödése ellenére is emeltek az áron. De hasonló következtetésre juthatunk abból is, hogy míg az elmúlt három hónap során a benzin 47, addig a dízel 63 forinttal drágult átlagosan. A két tarifa különbsége így 5 forintról 12 forintra nőtt.
Volt egyszer egy taxisblokád
Tegnap volt 31 éve, hogy egy váratlan benzináremelés miatt megbénult az ország közlekedése, a fuvarozók, élükön a taxisokkal lezárták a fontosabb csomópontokat, így több napra kihalt várossá változott Budapest, és gyakorlatilag megállt az élet Magyarországon. Az október 23-i ünnepi hangulatból éppen csak ocsúdó lakosságra kiábrándítóan hatott a bejelentés, hogy a kormány 65 százalékkal 56 forintra emeli a benzin árát. Az okok a maihoz hasonlóak voltak: drágult az olaj, és akadozva szállítottak a kitermelők. A felháborodás azért is hágott magasra, mert az Antall-kabinet még a bejelentés napján is tagadta, hogy a kormányülésen szó lesz az üzemanyagárak változásáról. Az akkori kormányinfón pedig mégis bejelentették az akkor brutálisnak számító drágulást. Október 25-én este a taxisok már szervezkedtek Budapesten, lezárták a főbb közlekedési csomópontokat, így próbálva tárgyalásokat kikényszeríteni kormánnyal. A másnapi találkozón Siklós Csaba akkori közlekedési miniszter elutasította a taxisok petícióját, emiatt a dühös fuvarozók lezárták az összes hidat, csak a mentőknek volt szabad átjárásuk, a tömegközlekedésből pedig egyedül a metró volt használható. Október 27-re a blokád országossá vált, s a kormány is belátta, tárgyalóasztalhoz kell ülnie. Az akkori Érdekegyeztető Tanács október 28-i ülésén találkoztak a szembenálló felek és az ország nyilvánossága előtt zajló tárgyaláson megegyezés is született: október 29-én éjféltől 12 forinttal csökkentették az emelt árakat, és a blokádban résztvevőket nem vonták felelősségre. T. A.
