Ma már nem az a kérdés, hogy átmeneti vagy tartós lesz-e az árak emelkedése, hanem az hogy tartós vagy még tartósabb. Ezt nem egy ellenzéki politikus, hanem Virág Barnabás az MNB alelnöke mondta, miután a jegybank tegnap újabb 0,15 százalékkal, 1,8 százalékra emelte az alapkamatot. Parragh László, iparkamarai elnök szerint merő sci-fi arra számítani, hogy az infláció emelkedése átmeneti jelenség lesz, míg Nagy Márton, miniszterelnöki főtanácsadó (és egykori MNB-alelnök) szerint a jegybank az elmúlt hónapokban csak félszívvel szigorított, hisz még mindig negatív a reálkamat, vagyis az 1,8 százalékos ráta nagyon messze van 5,5 százalékos inflációtól. Az egyik legnagyobb baj, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter még mindig nem érzékeli a veszélyt: a felszólalásában arról beszélt, hogy 2022 elejétől az infláció csökkenni kezd az év közepére normalizálódik a helyzet – mind a négy vélemény a Portfolio.hu Budapest Economic Forumán hangzott el kedden.
Az elemzők többsége 0,15 százalékos kamatemelést várt a jegybanktól, pedig ennél gyorsításnak is helye lett volna. Szeptemberben ugyanis kilencéves csúcsra, 5,5 százalékra emelkedett a hazai pénzromlás üteme, azóta pedig tovább romlott az inflációs környezet. Szinte minden változékony árú főcsoportban jelentős emelkedés volt tapasztalható, a legtöbbet a járműüzemanyagok drágultak, 21 százalékkal, a dohányáruk pedig közel 18 százalékkal. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt elemzője szerint a jegybank nincs könnyű helyzetben, hiszen az infláció nagyobb része kínálati oldali, az az a termelési költségek növekedése következtében a kereslethez képest csökken a kínálat a gazdaságban. Jelenleg csak a másodkörös hatások kivédése, illetve az importált infláció fékezése áll módjában a döntéshozóknak a monetáris szigorítással, illetve az inflációs várakozások tartós feljebb tolódását próbálják megakadályozni.
Ezt a véleményt erősíti, hogy Virág Barnabás jegybanki alelnök szerint is az infláció elhúzódó folyamat lesz, a kamatemelések ellenére nem garantálható a gyors siker. A MNB a kamatemeléseket a következő hónapokban és 2022-ben is addig folytatja, amíg a felfele és lefele mutató kockázatok ki nem egyenlítik egymást. Az inflációt egyszerre okozzák világpiaci folyamatok – a nyersanyagárak és nem mellesleg az olajárak – emelkedése, illetve a bérek gyors emelkedése – ami veszélyes keverék – ezért a jegybank a leghatározottabban fellép az infláció ellen.
Miközben a jegybank – ha nem is teljes erejével – de az infláció elleni fellépésre koncentrál, a kormány drasztikus mértékben fűti az inflációt. A következő hónapokban a kormány mintegy 5000 milliárd forintnyi plusz pénzt önt a gazdaságra, ezt már Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója jelentette be. Ennek következtében az idei utolsó negyedévben az államháztartás hiánya a GDP 15 százalékára ugrik és éves átlagban is 7,5 százalékos lesz a deficit.
A főtanácsadó maga is tisztában van azzal, hogy nincs meg a kellő összhang a kormány költségvetési politikája, illetve a jegybank monetáris politikája között, aminek szerinte is hatalmas ára lehet hosszútávon. A kormány ennek ellenére önti a pénzt a gazdaságba, a beruházási támogatások, a 13. havi nyugdíj, a nyugdíjprémium, a gyerekeseknek visszaérintendő személyi jövedelemadó formájában. Ennyi pénzt pedig plusz keresletet vagyis inflációt okozhat. Nagy Márton szerint egyébként nem a 2022-es választások miatt van szükség erre az irdatlan költekezésre, ezt a tényt meg sem említette előadásában, hanem a kormány stratégiai célja olyan növekedést produkálni, amivel a magyar gazdaság visszatérhet a koronaválság előtti trendre. Ennek következtében idén 7, 2022-ben pedig hat százalékkal nőhet a magyar gazdaság, ám hogy ennek mi lesz az ára 2023-ban, arra már nem tért ki a főtanácsadó. Nagy azt is megjegyezte, hogy megvan a fedezet a kormányzat 5000 milliárdos költekezésére, hisz 11 éves csúcson állnak a kormány készpénz tartalékai: a devizakötvény és a hazai adósságkibocsátásoknak köszönhetően 4500 milliárd forint áll a kincstár számláján, vagyis a Nagy Márton megerősítette, amit eddig is tudtunk, hogy a kormány nagyrészt hitelekből akarja a választási osztogatásokat finanszírozni.
Varga Mihály kevésbé volt közlékeny: a pénzügyminiszter a soron következő osztogatásokról hallgatott, ugyanakkor elmondta, hogy szerinte nagy hiba lenne, ha a kormány gyorsan csökkentené az államháztartás hiányát (vagyis visszafogná a kiadásokat), ugyanis az növekedési áldozattal járna, ezért a a fokozatosság elvét tartják szem előtt.