Létezhet-e olyan magasztos esemény, amelyet kormányunk ne használna fel saját kicsinyes politikai céljaira? Novák Katalinnak a malmöi holokauszt-emlékkonferencián nyújtott produkciója után őszintén kétlem. A családokért felelős tárca nélküli miniszter látszólag csak azért utazott ki, hogy elmondhassa a szokásos kormányzati lózungokat. Magyarországon a zsidók biztonságban vannak, mert kerítés; az ellenzéki összefogás veszélyes, mert Jobbik.
Más politikusok nagyívű beszédekben hívták fel a figyelmet a világszerte erősödő antiszemitizmusra, sürgettek és ígértek különböző intézkedéseket annak visszaszorítására. Szinte egytől-egyig megjegyezték, hogy többet kellene tenni a közösségi médián terjedő zsidóellenesség és összeesküvés-elméletek ellen. Novák Katalin erről egy szót sem ejtett. Olyan érzés volt, mintha nem is a malmöi holokauszt-emlékkonferencián szólalt volna fel, hanem egy budapesti Fidesz pártirodában tartott volna sajtótájékoztatót.
Sajnos kormányunknál ez általános jelenség: minden egyes megnyilvánulásuk saját igazuk kommunikálását szolgálja. A különböző konferenciák, ünnepségek, díjátadók csupán díszletek, arra valók, hogy apropót nyújtsanak a baráti médiának, hogy ugyanazokat a panelmondatokat újra és újra hírként leközölhessék. Így működik a sulykolás: ha elégszer hangoztatják, hogy Magyarországon nincs probléma az antiszemitizmussal, és az egyik legnépszerűbb ellenzéki párt, a Jobbik nyíltan antiszemita, akkor az átlag Fidesz-szavazó elhiszi ezt a két, egymásnak szögesen ellentmondó állítást.
Az Orbán-kormányt látszólag nem érdekli, hogy milyen fontos ügyeket, felfoghatatlan tragédiákat silányít a politikai csatározás eszközévé. Minden az öntömjénezésről, az ellenzék vagy a Nyugat lejáratásáról szól. Szégyenletes, hogy még egy holokauszt-emlékkonferencia erejéig sem képesek túllépni saját politikai ösztöneiken.