A világjárvány utáni „szép új világ” áll a dizájn mindennapi jelenlétét és változatosságát évről évre hangsúlyozó Budapest Design Week idei programjainak fókuszában. A hazai kreatív ipar fesztiválja arra kíván rámutatni, hogy az utóbbi évtizedben zajló, többek közt a kapcsolattartási és vásárlási, otthoni, közlekedési és munkahelyi szokásokat, s a fenntarthatóságot érintő változások rendkívül felgyorsultak, lehetőséget teremtve a jövő emberi léptékűbbé tételére, amelyben a tervezőknek is szerepük lehet. Eszerint alakulnak az esemény programjai is: lesznek beszélgetések arról, hogyan hatott a járvány a divatiparra, autóipari és mobilitási kérdésekre, miként kapcsolódik egymáshoz a virtuális valóság és a dizájn, lesznek Nyitott Stúdiók, kiállítások – a központi, New Standards című tárlaton például 30 év alatti hazai tervezők mutatkoznak be –, workshopok, és városi séták.
A design hét keretében jelentették be a Magyar Formatervezési Díj és a Design Management Díj nyertes munkáit, amelyeket más kiemelt darabokkal együtt a Société Budapest rendezvényközpontban láthatunk. A formatervezésnél megtaláljuk a hajlított pingpongasztalra emlékeztető Teq LITE multifunkcionális sporteszközt, az egyedi kivitelezésű BAYZ Audio Counterpoint 2.0 hangfalat, a hintát és bölcsőt ötvöző Adamo babahintát, Jex Lili szögek és ragasztás nélküli székét, vagy a Boomerang visszaváltható közösségi kávéspoharat. A designmenedzsment terén először nyert színház: a Radnóti Miklós Színház Nonprofit Kft. 2016 óta megújuló vizuális arculatát díjazták, továbbá elismerték a gyógynövények kultúráját terjesztő Györgytea Kft.-t, illetve az Artmagazint is.
Regionális együttműködés
Idén is érdemes odafigyelni a diák kategória díjazottjára: a Szalai Bálint diplomamunkájából indult itthon. kollekció a Vajdaság kisipari hagyományaira támaszkodva az ott élő mestereknek nyújt lehetőséget. A tervező adai műhelyekkel valósított meg helyi alapanyagokból készülő lakáskiegészítő-szériát: tányérokat, tálalókat, vázákat, sodrófákat, ülőkét, tárolót. Szalai Bálintot az foglalkoztatta, hogyan lehetne hasznára szülővárosa közösségének, így jött létre az együttműködés. A diplomamunkából márka lett, amelyhez Király Adrienn is csatlakozott, s a páros együtt mesélte el, az itthon. név reflexió a régióban jelentős elvándorlásra, egyes szakmák eltűnésére, a térséghez való újra kapcsolódásra, és reakció az otthonról itthonra, a Budapestről a Vajdaságba utazó alkotó által sokszor hallott „itthon vagy?” kérdésre is.
– A projekt a járvány előtt indult, de eleve otthoni kiegészítőket képzeltem el, melyek felértékelődtek, amikor sok időt töltöttünk otthon, és téma lett a lakásszépítés. Ez visszahatott a tervezésre is – hívószó lett a nyugalom, a csend, az otthonosság –, ezáltal dísztárgyba hajlik az eredmény, noha minden darab funkcionális – emelte ki Szalai Bálint. Elmondta, nem a mesterségek megőrzésére irányult a kezdeményezés, de időközben része lett, ahogy megismerkedtek az alkotókkal, például a kosárfonó, akivel dolgoznak, a szakma utolsó környéki képviselője. Ugyanakkor szempont volt, hogy közös koncepcióba is illeszkedjenek a tárgyak, s bár a készítők egyedi felkészültségére terveztek, igyekeztek őket megmozgatni, a határaikat feszegetni, jegyezte meg. S hozzáfűzte, szeretnék, ha a helyiek is rátalálnának a tárgykészítőkre, s rácsodálkoznának a szaktudásukra.
Unisex és absztrakt játék
Több különdíjast hirdettek, s az itthon. alkotópárosából Király Adriennt is elismerték: az Innovációs és Technológiai Minisztérium a diák kategóriából a BObO – alternatív babaházat díjazta. A szintén diplomamunkából kialakult projekt fából készült, bábukkal kiegészített tárgy, amely lehetőséget teremt az óvodás és kisiskolás korosztálynak a szabad történetalkotásra, gondolatkifejezésre. – Olyan játékot szerettem volna alkotni, amivel a gyerekek fejlődését tudom támogatni. A gyerekek számára a játék nem csak élvezet, hanem a világról való tanulás módja, amit a mesélés és a mesealkotás is segít. Így jött létre a babaház, ami elsősorban díszletet ad a gyerekeknek a saját meséik megalkotáshoz – beszélt Király Adrienn a kezdeti fázisokról.
Noha a babaház hallatán sokak előtt talán kizárólag lányoknak szánt játék jelenik meg, a tervező arra törekedett, hogy unisex, absztrakt, szimbolikus tárgyat hozzon létre, amely nem köti meg a fantáziát, és bárki játszhat vele. A figurák megformálásánál is mesei elemek jelennek meg, nem olyan karakterjegyek, amelyek konkrétumokra, például a nemeikre utalnának. A BObO névválasztás kapcsán elmondta, azt szerette volna, hogy az elnevezés is játékos, szerethető, absztrakt legyen, akár a bábuk és a teljes játék. Az alternatív babaház kifejezést pusztán azért kapcsolta a munkához, hogy könnyítse az asszociációkat, hogyan is lehet elkezdeni a játékot. Ugyanakkor gondolt a tárgy későbbi életére is: kisbútor jellegéből adódóan éjjeliszekrény lehet a gyerekszobában.
Több mint időmérő
A Magyar Formatervezési Tanács a terv kategóriából Horváth Zsuzsanna munkáját, az újszerű működésen alapuló Nornir faliórát ismerte el különdíjjal. A Dániában élő tervező elmondta, az volt a cél, hogy megváltoztassa az analóg órák legfontosabb alaptézisét, a mutatókat: itt nem különálló egységet képeznek, hanem a számlap szerves részei. – Az óra inspirációja op-art ihletésű. A koncentrikus minták régóta foglalkoztatnak, és ki akartam próbálni, mi történik, ha két koncentrikus U formával dolgozom. Ezek egymáson mozogva, moiré mintákat hoztak létre, melyeket továbbgondolva jött létre az óra. Így Nornir nem csak óraként funkcionál, dekorációként, változó műalkotásként is – részletezte. A névválasztásról elárulta, a skandináv mitológiából ered: a nornir, magyarul nornák, a sors istennői, a sors kezei, fogalmuk összekapcsolódott az idővel, a születéssel, a halállal, az emberi sorsok alakulásával.
Más díjazott alkotásokhoz hasonlóan Horváth Zsuzsanna esetében is szempont volt a környezettudatos anyaghasználat, amely a tervező szerint egyre hangsúlyosabb is a dizájnban. Mint mondta, a nyírfa rétegelt lemez az egyik kedvenc anyaga, ezért magától értetődő volt, hogy kipróbálja a projekthez. – Prototípus esetén fontos a környezettudatosság, hiszen több variáción megy át minden termék a fejlesztéskor. A cél egy hosszantartó darab megalkotása, melyhez a tulajdonosa érzelmileg is kötődik, így téve fenntarthatóvá a terméket – emelte ki. Megjegyezte, az óra minimalista kialakítása miatt családi otthonokban és középületek tereiben is elképzelhető. – Célközönségnek számít mindenki, aki szerint a falióra lehet a fal éke is, nem csupán funkcionális tárgy, időmérő eszköz, hanem több annál.
Infó:
A díjazottak és a legkiemelkedőbb pályázók munkáit bemutató kiállítás október 17-ig látogatható a Société Budapest rendezvényközpontban.
Itt látható a központi, New Standards – 30 under 30 kiállítás is.
A programokról a www.budapestdesignweek.hu weboldalon tájékozódhatnak.
