A Visegrádi Négyek legjobb kortárs illusztrátorainak munkásságából nagyméretű printek és több mint száz eredeti könyv bemutatásával láthatunk válogatást a 4×4 Illusztrátor című kiállításon, amely a PesText Fesztivál keretében nyílt meg. A Petőfi Irodalmi Múzeumban bemutatott tárlat a közép-európai illusztrációs művészetbe enged betekintést: a műveket látva egy elképesztően izgalmas, hazánkban méltatlanul kevéssé (el)ismert közegbe, valódi vizuális kavalkádba sétálhatunk be, ahonnan aztán nem is szeretnénk szabadulni.
– Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról is négy-négy olyan alkotót szerettünk volna kiválasztani, akik mögött viszonylag nagy életmű van, és nemzetközileg is elismertek. Egyúttal szerettük volna azt is kiemelni, hogy mindenféle felfogásmódban lehet minőségit alkotni: extravagáns, kubizáló, kísérleti illusztrációk éppúgy megjelennek a tárlaton, mint klasszikus rajzi tudáson alapuló, vagy festői módon ábrázoló munkák – beszélt lapunknak a kiindulópontokról az egyik kurátor, Révész Emese művészettörténész.
A tárlaton járva hamar kirajzolódik, gyerekkönyvekben is megjelenhetnek összetett képi világok, ám nem csak gyerekkönyveknek lehet integráns része az illusztráció. – Rosszul ítéljük meg, ha azt hisszük, csak a pont, pont, vesszőcske-szerű rajzok valók gyerekeknek: nyitottabbak, mint gondolnánk, és jól tudják értelmezni az absztrakciót, az expresszív kifejezési formákat, a vizualitás autonóm eszköztárát. Azért is fontosak a jól illusztrált könyvek, mert ez belépés lehet a kortárs művészet fogyasztásába: ha valaki már gyerekkorban mai vizualitással találkozik, könnyebben fog reflektálni a kortárs művészetekre. Külföldön kamaszoknak is készülnek illusztrált könyvek, míg nálunk az a tendencia, hogy ahogy nőnek a gyerekek, úgy fogy el a könyv a környezetükből. Holott egyre inkább van légjogosultsága felnőtt közönséget célozva is az illusztrációnak – emelte ki Révész Emese, s megjegyezte: számos műnél megfigyelhető, hogy más-más értelmezési réteget hordoznak egy gyerek és egy felnőtt számára.
– Ezek az illusztrációk gyakran képzőművészeti alkotásként is élvezhetők, még ha nem is lehet őket kitenni a kanapé fölé, mert intim viszonyt feltételeznek az olvasó és a könyv között.
A felvetésre, kirajzolódnak-e nemzeti sajátosságok, a kurátor elmondta: inkább a műfajhoz való hozzáállásban, az oktatásban, és a kiadásban vannak eltérő jegyek. – A lengyeleknél nagy múltja van a grafika értékelésének, elég a plakátművészetükre gondolni, s a plakátban képviselt innovatív, merész hangvétel az illusztrációban is megjelenik. Ez a cseheknél is jelen van bizonyos mértékig, de fontosabb, hogy mindkét országban van felsőfokú illusztrációs művészképzés, és komoly műhelyek is. Gondolhatnánk, hogy a tervezőgrafika szak elvégzése után is készíthet valaki kiváló illusztrációkat, de illusztrációban, könyvben, képek sorozatával elmesélt történetben gondolkodni egy mesterség. Fontos, hogy a cseheknél és a lengyeleknél is vannak kis, alternatív kiadók, akik felvállalják a kísérleti, progresszív könyvek kiadását. Nálunk a könyvpiac sajátos torzulásai miatt ilyen kiadók jelenleg nem léteznek, talán a Csimota és a Csirimojó kiadó képez csak kivételt – részletezte.
Ezért a kiállítás egyik fő feladata szerinte, hogy irányt, példát mutasson a hazai kiadóknak a környező országok könyvművészetileg, nyomdatechnikailag magasfokú, igényes, drága kiadványaival. – Több oka van, hogy nálunk alig jelenik meg ilyen könyv. Kevésbé felszereltek a nyomdák, nem tudják előállítani a megfelelő papírt, kötést, gerincet, ezért sokszor a hazai kiadók is külföldön nyomtattatnak. Továbbá, a magas színvonalú darabok megléte igényes közönséget feltételezne, amelynek lényeges, hogy művészeti tárgyakkal vegye körül magát. Azt ugyanis nem lehet elfelejteni, hogy az illusztráció műfaja a könyvet, mint művészeti tárgyat is jelenti. Téves róla önmagában beszélni, mert a képek ritmusa, mérete, papírja hozzátartozik a vizuális összhatáshoz. Számos mű látványos felnagyítva, a szövegkontextusból kiszakítva, de az illusztráció természetes élőhelye mégiscsak a könyv – nyomatékosította.
A magyar illusztrátorok kiválasztásakor a kurátorok eltérő hangnemeket szerettek volna megjeleníteni: – Rofusz Kinga a kétezres évek elején indult generáció képviselője, egyéni, szimbolista, poétikus, melankolikus stílust képvisel. Herbszt László némiképp a tervezőgrafikai hangot viszi a látványba, dekoratív, ornamentális felületekkel dolgozik, nagy méretben is hatásosak a képei. Nagy Norbertet azért is tartom fontosnak, mert az elmúlt időszakban több felnőtt illusztrációja is megjelent, valamiféle szürrealitást visz a képeibe, különböző stílusokat vegyít, vonalas, festői, asszociatív képi felületei is vannak. Grela Alexandra Lengyelországban végzett az egyetemen, és ezáltal kicsit importálja is a lengyel grafika hagyományát, rá is a szürreális hangnem jellemző, és a klasszikus modernizmus hatását is érzékelni a műveiben, festői, rajzos felületeket vegyít. Az alkotók közül többen kézzel dolgoznak, és eredeti munkákat hoznak létre egyedi technikákkal, kollázzsal, festéssel – ő is ezt az irányt képviseli – részletezte Révész Emese.
Ugyanakkor megjegyezte, gyakran furcsa öncenzúra figyelhető meg a hazai alkotóknál és kiadóknál. – Az a téves elképzelés él sokakban, hogy vissza kell babásítani a rajzokat, holott fontosabb lenne felszabadítani a grafikusokat, jelezni, hogy lehet kísérletezni, bátran firkálni, furcsa és dadaista képeket is használni. Az egész országra ránehezedő öncenzúra itt is érvényesül, noha kifejezetten jó lenne hangot adni a kísérletezésnek, a merészségnek – a kiállítással is erre szeretnénk bátorítani az alkotókat.
Infó:
4×4 Illusztrátor
Petőfi Irodalmi Múzeum, Bártfai-terem
Látogatható: október 17-ig
Kurátorok: Kellermann Viktória, Révész Emese.
Csehországot Renáta Fučíková, Tereza Říčanová, Peter Sís és Chrudoš Valoušek, Lengyelországot Katarzyna Bogucka, Iwona Chmielewska, Emilia Dziubak és Marta Ignerska, Szlovákiát Vladimír Král, Martina Matlovičová, Daniela Olejníková és Peter Uchnár, míg Magyarországot Grela Alexandra, Herbszt László, Nagy Norbert és Rofusz Kinga képviseli a tárlaton.
