Történelmi látogatásra, hazája manámai nagykövetségének avatóünnepségére Bahreinbe utazott Jair Lapid izraeli külügyminiszter. A politikus már komoly gyakorlattal rendelkezik az ilyen vizitekben, hiszen az elmúlt hónapokban az egyesült arab emírségekbeli Abu Dzabiban és a marokkói Rabátban is jelen volt a követségek átadóján. Lapid az előző amerikai és izraeli kormány által tető alá hozott normalizációs megállapodások után arathatta le a babérokat, ám a bahreini útja egyelőre az utolsónak ígérkezik ebben a kategóriában.
Tavaly összesen négy ország rendezte viszonyát Izraellel, de közülük Szudán nem várja tárt karokkal az izraeli diplomatákat. Mariam Szadik al-Mádi külügyminiszter az emírségeki The National napilapnak nemrég arról beszélt, hogy a kormány a demokratikus átmenetre összpontosít, az Izraelhez való esetleges közeledésről már a következő, a nép által választott parlamentnek kell döntenie. Vagyis a megbékélés gyakorlati megvalósulása azon múlhat, hogy sikerül-e megfelelően rendezni a szudáni és más arab társadalmakban is érzékeny pontnak számító palesztin kérdést.
Noha a júliusi kormányváltás óta Izrael a korábbinál jóval aktívabb diplomáciát folytat a Palesztin Hatósággal, a békefolyamat újraindulására továbbra is csekély az esély. Naftali Bennett izraeli miniszterelnök elődje, Benjamin Netanjahu nyomdokait követi: elzárkózik a Mahmúd Abbász palesztin elnökkel való találkozástól, a béketárgyalásoktól, és távlatilag az önálló palesztin állam létrejöttétől. Arra mindazonáltal hajlandónak mutatkozik, hogy javítson a palesztinok helyzetén.
A New York Times megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban Izrael 15 ezerrel több palesztinnak adott lehetőséget munkavállalásra, ezer új lakás építését engedélyezte a palesztinoknak a megszállt ciszjordániai területeken és több mint 150 millió dolláros kölcsönt adott a pénzügyi gondokkal küzdő Palesztin Hatóságoknak. Ezenfelül az izraeli hatóság az eddig papírok nélkül Ciszjordániában élő palesztinok ezreinek rendezte a jogi helyzetét, a hadsereg pedig jobban együttműködik a palesztin biztonsági erőkkel. Ezek a gesztusok remek alapot teremtenének a békefolyamat felélesztésére, de a politikai akarat hiányát nem tudják pótolni.
A palesztin-izraeli konfliktus jelenleg még Washingtonban is sokadlagos kérdésnek számít. Ezt jelzi például, hogy az amerikai Axios hírportál szerint Abbász stábja hiába szorgalmazta, Joe Biden amerikai elnök nem akart találkozni vele az ENSZ Közgyűlés ideje alatt. A 85 éves palesztin államfő ezért nem is utazott el New Yorkba, hanem videókapcsolaton keresztül mondta el beszédét.
