Hőhullámok, erdőtüzek, heves esőzések, árvizek, tornádók pusztítottak idén nyáron Európában. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált jelentés szerint ez azonban csak bepillantás a jövőbe: a régiónkra vonatkozó számítások szerint Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást - olvasható Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora a Másfélfok.hu című szakportálon megjelent tanulmányában.
Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes elemzése szerint az idei volt az ötödik legmelegebb nyár, négy hőhullámos időszakkal. A nyár első két hónapjának az átlaga megközelítette a 23 °C-ot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben. S hogy mi vár a továbbiakban Magyarországra és a régióra?
Először is meleg. A 35 °C-ot meghaladó maximumhőmérsékletű napok számában évente átlagosan néhány napos növekedés várható az évszázad közepére Közép-Európában. A szélsőségesen magas hőmérsékletek a mezőgazdaságra és az egészségügyre is jelentős hatást gyakorolnak, invazív allergén fajok megjelenését, betegségek terjedését idézhetik elő. A melegedés pozitív hozadéka, hogy télen a fűtési energiaigény csökkenő trendet mutat és nagyon valószínű, hogy ez folytatódni fog a XXI. század során: régiónkban 2050-re 20 százalékos csökkenés várható a pesszimista forgatókönyv alapján (ugyanakkor a hűtési energiaigény azonban feltételezhetően növekedni fog).
A magasabb hőmérsékletek természetesen az olvadáshoz is hozzájárulnak. Közép-Európa az egyik olyan régió, ahol még az optimista feltételezések esetén is jelentős tömegveszteség várható a gleccsereket illetően: a 2015-ös értékhez képest átlagosan 63–93 százalékos csökkenés valószínűsíthető az évszázad végére. Az Alpokban 2100-ra az optimista forgatókönyv szerint a 2017-es érték kétharmadát veszítjük el, míg a pesszimista szcenárió alapján a gleccserek nagymértékben eltűnhetnek a területről. A melegedéssel párhuzamosan a nagycsapadékú napok gyakoribbak lesznek Közép-Európában).
Ezek az események jelentős károkat okozhatnak, például a földcsuszamlások növekedését is eredményezhetik, továbbá az intenzív esőzések a villámárvizek kialakulásának is kedveznek. Nyugat- és Közép-Európa, valamint a mediterrán térség városi területein 20 százalékos növekedést figyeltek meg a villámárvizeket illetően. Valószínűleg Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet, bár néhány kelet-európai országban csökkenés feltételezhető, amely összefüggésben állhat azzal, hogy kevesebb lesz a hóolvadás okozta áradás.
Az aszály megnövekedett Nyugat- és Közép-Európában és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából kritikus lehet.
Egy-egy időjárási esemény akkor is szélsőségesnek számít, ha az egyes meteorológiai paraméterek ugyan önmagukban nem extrém jelenségek, viszont több tényező együttes előfordulása összességében problémát okozhat. Ilyen például (az erdőtüzek kialakulását is elősegíthető) szárazság és forróság párosítása. Ez a jövőben több forgatókönyv szerint is gyakoribb lesz.
Az IPCC jelentés kiemeli: még nincs késő cselekedni. Gyors, rendszerszintű, határozott intézkedésekkel van esélyünk elkerülni a fent vázolt legrosszabb európai forgatókönyvet is, biztosítva ezzel azokat a természetesnek gondolt környezeti-éghajlati feltételeket, amelyek egyáltalán nem lesznek garantáltak, ha ezen a pályán haladunk tovább.
