Kövér László pénteken egy konferencián arról beszélt, hogy a magyar emlékezetben három megszállás – az oszmán hódoltság, a náci, majd az azt követő szovjet megszállás – emléke hagyott mély nyomot, és mindhárom végzetes következményekkel járt. “Magyar fátumnak” nevezte, hogy ezek alól “nem önerőnkből szabadultunk fel, hanem mások ereje szabadított fel bennünket”. Majd úgy folytatta: “a magyar választópolgárok megbízásából és támogatásával 2010-ben közösen megkíséreltük megtörni a magyar fátumot, lehetővé tenni a rendes magyar feltámadást”... „Örömmel jelentem, hogy a kísérlet sikerülni látszik” – adott hírt róla az MTI, amelynek ingerküszöbét bezzeg az ellenzéki előválasztás nem ütötte át.
Szerencsére nem tudok róla, hogy halott lettem volna születésemtől 2010-ig, így sajnos azt sem érzékeltem, hogy feltámadtam volna, sőt arról sem tudok, hogy a Magyarországot bárki bármikor holttá nyilvánította volna. Persze örültem 1989-ben annak, hogy vége a nyomasztó évtizedeknek. Történtek nálunk szörnyű események, mint annyi más országban is, a megszállások valóban egy egész országra nézve súlyos, sokakra nézve végzetes következményekkel jártak. 1989-től 2010-ig azonban pont nem volt ilyen, mert magától a miniszterelnöktől tudjuk, hogy 1989. június 16-án személyesen zavarta ki az oroszokat, ezek szerint tehát legalább egy felszabadulás már önerőnkből történt.
Amennyire tudom, feltámasztáshoz egyetlen entitásnak van joga egy magát kereszténynek valló országban: Istennek, aki mindenhatósága bizonyítékaként teszi lehetővé a feltámadást. A házelnök többese, „megkíséreltük” alatt nyilván a Fideszt kell érteni, amelynek politikája finoman szólva is egy ember akaratát tükrözi. Tehát ha jól értelmezem, Kövér azt sugallta: Orbán az isten. Ettől a hittől mentsen meg minket az Isten, meg attól, amit ők feltámadásnak gondolnak.