Miután mRNS-alapú vakcináik óriási sikereket értek el a koronavírus elleni harcban, a német BioNTech és az amerikai Moderna is újult erővel dolgozik azokon az oltóanyagokon, amikhez eredetileg kifejlesztették a technológiát. A BioNTech a Science Translational Medicine szaklapban számolt be kísérleti kezelésük eredményeiről, ami a Pfizerrel fejlesztett Comirnaty vakcinához hasonlóan hírvivő ribonukleinsavat (angolul mRNS-t) használ arra, hogy a testet fehérjetermelésre ösztönözze. A rákellenes vakcinájuk a citokin fehérjék termelését serkenti, amik természetes módon is jelen vannak a testben, az immunválasz minden szintjére hatnak, fontos szerepük van a gyulladáscsökkentésben és a daganatképződés megakadályozásában. Korábbi kutatások már igazolták, hogy ha a citokinok egy daganat közelében felbukkannak, zsugorítani kezdik, és akár teljesen eltűntethetik a tumort. De nem lehet őket egyszerűen befecskendezni a problémás testrészbe, mert nagyon gyorsan lebomlanak, és mikor megpróbálták a folyamatos adagolást, életveszélyes citokinvihart okoztak a kísérletben résztvevőknél, így a kutatást le kellett állítani. A következő próbálkozások már vektorvírusok segítségével (ezeket a Szputnyik és az AstraZeneca vakcinákból ismerhetjük) igyekeztek célba juttatni a citokinokat, csakhogy ez számos nemkívánatos immunválaszt is kiváltott, ezért ezzel is felhagytak. Hosszú időre holtpontra jutott a rákkutatás, mivel a tudósok nem tudtak rájönni, hogyan ösztönözzék a testet a megfelelő helyen és biztonságos mértékben a citokintermelésre, itt lépett be a történetbe – valójában már az 1980-as évek elején – Karikó Katalin.
Míg a tudományos világ a DNS-re és a génterápiás lehetőségekre fókuszált, ő megszállottan kutatta az mRNS-mechanzimusokat. Hiszen ha a legtöbb betegség nem örökletes, miért kellene a gyógymóddal megváltoztatni a betegek genetikáját? Drew Weissmann immunológussal történő egy évtizedes közös munka végül meghozta az áttörést. Megszületett szabadalmuk, ami forradalmasította a biomedicinát.
Miután az egérkísérletek során sikeresen kezelték a melanómát – 20-ból 17 egérnél 40 nap alatt teljesen eltűnt a melanóma, mellékhatások nélkül –, majd megfigyelték, hogy a célzott melanóma mellett a test más részeibe is elvándoroltak a citokinok, gyógyítva közben a tüdőrákot is. Az idén júniusban több uniós országtól együttesen megkapták az engedélyt az embereken történő tesztelésre, és máig összesen 231 beteg kaphatta meg a kísérleti vakcinát. Ezidáig senkinél nem tapasztaltak mellékhatást, a gyógyulási eredmények pedig reménykeltők.
Eközben, 40 évvel a HIV-vírus felbukkanása után remény nyílt a WHO adatai szerint eddig legalább 36,3 millió ember halálát okozó vírus gyógyítására is: a massachusettsi Moderna kutatócég megkapta a szükséges engedélyeket, hogy embereken kipróbálhassa a világ első mRNS-alapú HIV-vakcináját, és mindjárt kétféle oltóanyagot is vizsgálnak. Kísérletükben ötvenhat, 18 és 50 év közötti HIV-negatív páciens fogja megkapni vagy az egyik, vagy a másik típusú oltóanyagot, néhányan pedig a kettő keverékét, és az immunválaszukat fogják vizsgálni.
A 2023 májusáig tartó kísérlet azon a hipotézisen alapul, hogy a két Moderna-vakcina közül az egyik beindítja az antitesteket termelő B-sejtek (a limfociták egyik fajtája) működését, míg a másik vakcina serkenti az előbbi vakcina hatékonyságát. Eddig azért nem sikerült hatásos oltóanyagot fejleszteni a vírus ellen, mert nagyon gyorsan változtatja az úgynevezett borítékfehérjéit, és rendkívül mutagén, így nagyon nehéz antitestes védelmet felállítani ellene.
Emellett világszerte számos kutatás indul a Karikó Katalinhoz köthető mRNS technológia felhasználására a stroke, a sclerosis multiplex és más, eddig gyógyíthatatlannak vélt betegségek kezelésében.
