Az autópálya és a hulladékgazdálkodási koncessziók után 35 éves engedélyt kaptak a LVC Diamond Kft. által üzemeltetett fővárosi kaszinók – írta meg a Telex. Míg a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) a sztrádák 35 éves üzemeltetésére, illetve az állami hulladékgazdálkodási rendszer szintén 3,5 évtizedes működtetésére nyílt közbeszerzési eljárást írt ki, az LVC Diamond Kft. versenyeztetés nélkül nyerte el jogot öt (az Atlantis, az Atrium Eurocenter, a Corvin Sétány, a Sofitel, a Tropicana) szerencsejáték-barlang üzemeltetésére. A szerencsejáték-piac volt a NER által az elsőként megszállt piac, annak komoly, évi tízmilliárd forintot meghaladó nyereségteremtő képessége miatt. Az irányított törvényhozásnak köszönhetően előbb betiltották a játékautomaták üzemeltetését – annak valós szociológia hatásaira hivatkozva –, majd a piacot felosztották a NER meghatározó üzletemberei között. A kaszinópiac első számú pápája a Fidesz-vezetésével jó kapcsolatot ápoló Andy Vajna filmproducer lett, de később lapot és kaszinót osztottak Szima Gábornak, illetve a Borkai-jachtbotrányában elhíresült Rákosfalvy Zoltán ügyvédnek.
Vajna halálával újra kellett rendezni a kaszinópiacot. Az ország öt legjövedelmezőbb kaszinóját üzemeltető céget Garancsi István (Videoton FC, Market Zrt. milliárdos), illetve Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerezte meg. Szalay-Bobrovniczky alanyi jogon a NER-üzleti körének meghatározó alakja, ő szerezte meg Dunakeszi járműjavítót, de alapítója volt a Századvég Gazdaságkutatónak is. Ezen felül felesége Szentkirályi (korábbi nevén Szalay-Bobrovniczky) Alexandra kormányszóvivő, aki a Tarlós-érában volt főpolgármester-helyettes is.
Az LVC Diamond Kft. tízéves koncessziós szerződése 2024-ben járt volna le, de egy idei törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a lejáró koncessziókat még ez a kormány meghosszabbítsa pályáztatás nélkül. Ez történt meg valamikor az elmúlt hetekben vagy már hónapokkal ezelőtt, és az öt kaszinó 2056 március március 31-ig kapott működési engedélyt, vagyis 35 évre előre, ez derül ki a Szerencsejáték Felügyelet nyilvántartásából. A Népszava megkérdezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy miért pont 35 évre kapta meg LVC Diamond a kaszinóengedélyeket. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK ) kérdésünkre azt válaszolta, hogy a 35 éves időtartamra megkötött koncessziós eljárás előnye, hogy az állam részére hosszútávon és több évre tervezhetően biztosítja a költségvetési bevételeket. Az új eljárás eredményeképpen az állam a 2014-ben kötött szerződésnél magasabb bevételekkel tervezhet, mivel az új szerződés alapján az LVC 18 százalékkal magasabb koncessziós díjat fizet évente - közölte a KTK.
A 35 éves határidő először a szintén a NKI által kiírt sztrádakoncesszióban került elő. Akkor Rogán Antal miniszter egy sajtótájékoztatón arra hivatkozott, hogy a koncessziós törvény 35 évben maximálja a koncesszió időtartamát, de szerinte sztrádák koncessziós működtetése ennyi idő alatt értelmezhető. Ez az érvelés értelemszerűen nem áll fenn a kaszinók esetében, hiszen 2020-ban a LVC Diamond Kft. 4,2 milliárd forint koncessziós díjat fizettet be az államkasszába, ezzel szemben 14,2 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 7,2 milliárd forintnyi adózás utáni osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak. Az idei törvénymódosítás ugyan lehetővé tette a verseny nélküli eljárást, ám ennek hiányában nem tudni, hogy lett volna-e olyan befektető, aki az LVC-nál nagyobb koncessziós díjért vállalta volna a kaszinók üzemeltetését. Ugyanakkor a kérdés költői, hiszen ma nincs olyan befektetői kör, amely indult volna a NER-milliárdosokkal szemben egy nyílt versenyben.
Újabb vízfej lehet a kukakoncesszor
Félő, hogy a hulladékkoncessziós pályázat nyertese csak egy újabb vízfej lesz az ágazaton - véli a sokat próbált Gyenes Szilárd, jelenleg összellenzéki képviselőjelölt.
Borúlátó a tervezett hulladékkoncessziós rendszer sikerességét illetően Gyenes Szilárd, Nyugat-Nógrád összellenzéki képviselőjelöltje, Gödöllő korábbi alpolgármestere, illetve a három éve forrásaitól botrányosan megfosztott térségi hulladékcég, a Zöld Híd B.I.G.G. akkori ügyvezetője. Kérdésünkre megerősítette: az új szabályok alapján a kormányzat 35 éves koncesszióba adja az önkormányzati-állami hulladékgazdálkodási eszközök-létesítmények üzemeltetését. A szállítást és kezelést várhatóan a jelenlegi, ismert, az elmúlt években összevont szolgáltatók végeznék, de már a leendő koncesszor alvállalkozóiként. Az emberek pénze így ismét nem oda kerül közvetlenül, ahol a munkát elvégzik - fogalmazott.
A megjelent jogszabály szerint az állam a jelenlegi helyzettel ellentétben átengedné a koncesszornak az évi százmilliárdos termékdíjbevételt is. Ezt a vásárlók, termékdíj formájában fizetik meg. (Miközben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arra panaszkodik, hogy a hazai hulladékgazdálkodás másik soron évi 70-80 milliárd forintos állami támogatásból tartható csak fenn.)
A kukaholdingot követően a leendő koncesszor egy új vízfej lesz a ma még forráshiányos rendszeren - véli. Úgy látja, ezt a közszolgáltatást is átgondoltan, egy kézben szeretnék tartani, szigorúan őrködve a biztos, több százmilliárdnyi lakossági, közületi forrás felett. Akik évekig küzdöttek a szolgáltatási területek megszerzéséért, egy nagyobb hal gyomrában végzik, miközben a közszolgáltatás színvonala drámaian zuhan, a hulladéklerakók pedig telnek - közölte. Az is aggodalommal tölti el, hogy a jelenlegi, önkormányzati alapú, nonprofit rendszerrel szemben a szabályok a leendő koncesszornak, ha burkoltan is, de nyereségérdekelt közszolgáltatást biztosítanak.
A kérdés már csak azért is feszítő, mert az ágazat megújítási forrásai mára szinte teljesen elapadtak. EU-támogatások nélkül már rég összeomlottak volna. Ennek nyomán, "észszerűsítés" címén a feldolgozás során immár alig érvényesülnek a környezetvédelem és az állagmegóvás szempontjai.
Gyenes Szilárd meggyőződése: a "körforgásos gazdaság" nem központosítással, hanem az egyén, a család pénzügyi ösztönzésével, tisztességes, a háztartásokat meg nem különböztető díjpolitikával, a helyi közösségek bevonásával valósítható meg. Az Orbán-kabinet által bevezetett rendszerekkel, a nyereségérdekelt díjmegállapítással szemben a belátható térségekben és az önkormányzati feladatellátásban hisz. Tekintettel viszont arra, hogy a kormány még idén 35 évre odaítélné a koncessziós jogot, a választások megnyerése esetén, a környezet és a lakosság érdekeit tisztességesen szem előtt tartva, elsőként jogi lehetőségeiket tekintenék át. Itt is 10-15 évnyi lemaradást kell ledolgozni - fogalmazott.
