A nyári szünet után a francia közvélemény-kutatók ismét gőzerővel próbálják felmérni a jövő tavaszi elnökválasztás esélyeit. A trend pedig egyértelmű: hiába próbálja a mérsékelt jobboldali párt, a Republikánusok (LR) előválasztáson eldönteni, ki induljon részükről a voksoláson, hiába ekézi a szélsőjobboldali esszéíró, a Le Figaro rovatvezetője, Éric Zemmour folyamatosan Marine Le Pent, s hiába tüntetnek már az oltás- és az egészségügyi kártya ellenes erők Emmanuel Macron ellen, jelen állás szerint a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke és a hivatalban lévő köztársasági elnök kerül a második fordulóba, az ő párharcuk határozza meg a jövő év áprilisáig tartó politikai időszakot. Ha pedig ez valóban így lesz, Macron a voksolás favoritja. Bár az államfő messze nem olyan népszerű, mint Jacques Chirac, vagy Francois Mitterrand volt ennyi idővel, azaz bő négy évvel hivatalba lépésük után, e tekintetben jócskán megelőzi két elődjét, Nicolas Sarkozyt és Francois Hollande-ot. Ugyanakkor a felmérésekből az is kiderül: négy franciából három nem örülne egy Macron-Le Pen párharcnak a második körben.
Az Ifop közvéleménykutatónak a Le Figaro és az LCI hírtelevízió számára készített felmérésében több hipotézist is felállított, egyebek mellett a részvételi hajlandóság alapján. Ezeket figyelembe véve Macron az első fordulóban a szavazatok 24-29 százalékára számíthat, a Nemzeti Tömörülés elnöke pedig 24-27 százalékra. Ami a mérsékelt jobboldalt illeti, itt Hauts-de-France régiójának elnöke, Xavier Bertrand a legnépszerűbb és egyre jobban elhúz Valérie Pécresse-től. Frederic Dabi, az ifop igazgatója megállapította, Bertrand nem teljesen esélytelen, mintegy hét százalékra van attól, hogy a második fordulóba kerüljön, egyedül neki van reális esélye arra, hogy beleszóljon a „nagyok” dolgába. Ő mozgósítja a legjobban a mérsékelt jobboldali szavazókat, a Republikánusok támogatóinak 72 százaléka voksolna rá. Macronnak mindenképpen meg kell akadályoznia, hogy Bertrand legyen az ellenfele, mert az Ifop szerint utóbbi, ha kis előnnyel is, de legyőzné a hivatalban lévő elnököt. A Republikánusok előválasztásán induló, Michel Barnier az EU egykori Brexit-főtárgyalója a felmérés szerint egyelőre nem tudja mozgósítani a szavazókat.
A baloldal nagy hátránya szintén a megosztottság. Amennyiben a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon, a szocialista Anne Hidalgo és a Zöldek valamely jelöltje (várhatóan Yannick Jadot) is indulna, mindegyikük 7-10 százalék körüli eredményre számíthatna. Mintegy hét százalékos támogatottságot élvez a szélsőjobboldali Zemmour. Utóbbi indulása mind Le Pen, mind a mérsékelt jelölt számára rossz hír lenne, hiszen tőlük venne el szavazatokat.
A második forduló favoritja egyértelműen Macron, ha Le Pen lesz az ellenfele. Az elnök mondhatni jó formában van. Sikerült felgyorsítania az oltási kampányt az iskolai szünet végére, s még sok kritikusa is elismeri, hogy összességében jól kezelte a koronaválságot. A szombati oltásellenes tüntetések egyre inkább lendületüket vesztik. Macron a nagy esélyes a társadalom több válságjele ellenére is. Ezek egyike például, hogy júniusban minden történelmi rekordot megdöntött a regionális választástól távolmaradók aránya. Igaz, az elnökválasztás természetesen sokkal jobban mobilizálja a választókat.
A felméréseket látva a Le Figaro kétségbeesetten állapította meg, miért nem képes mindenki beállni a sorba ezen az oldalon és indulni a Republikánusok előválasztásán. Az üzenet egyértelműen a független Xavier Bertrandnak, Hauts-de-France régió elnökének szólt, aki mindenképpen jelöltetni kívánja magát az elnökválasztáson, ám nem venne részt a mérsékelt jobboldal megmérettetésén.
