MOL;kuka;hulladékgazdálkodás;koncesszió;

- Kiírták az ország hulladékgazdálkodását 35 évre egy cég kezébe adó koncessziót

Az ünnepek előestéjén csendben, 12 munkanapos jelentkezési határidővel közzétette. A fő esélyes a Mol.

Múlt csütörtökön, a lehető legnagyobb csendben a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda az uniós közbeszerzési értesítőben kiírta a hulladékkoncessziót - hívta fel a figyelmet egy héttel későbbi Facebook-posztjában Fekete-Győr András Momentum-elnök, amit elsőként a Hvg.hu szúrt ki. A jelentkezési határidő szeptember 9. A kiíró tehát 12 munkanap jelentkezési időt biztosít egy, az iparág szinte teljes egészét 35 évre egy cég kezébe adó pályázatra - hívja fel a figyelmet a politikus. Ez szerinte ellenkezik az EU irányelveivel. Az ország teljes területének hulladékgazdálkodási joga mellett az óriási állami támogatások is a pályázat egyetlen nyerteséhez kerülnek majd. A kiírás precíz és pontos: a feltételeket a Molon kívül egy pályázó sem tudja majd teljesíteni - véli Fekete-Győr András. Az egyetemek kialapítványozása alapján is egyértelműnek látja, hogy a bukás előtt mindent vinni akarnak. A lopás, az állami feladatok magánosítása már nem kivétel: az utolsó évre ez lett a Fidesz politikájának a lényege - zárja posztját a Momentum elnöke.

Az előzményekNem ez az első jele annak, hogy a Fidesz-KDNP a lehető legkisebb feltűnés mellett igyekszik a hazai hulladékágazatot egy cég kezébe adni. Egy tavaly júniusban kiszivárgott titkos előterjesztés szerint az ágazat működőképessége a magánszereplők kiszorítása, a nyereségtilalom, a kukadíjak csökkentése-befagyasztása, majd a díjak beszedésére-kiosztására a (kukaholdingnak nevezett) állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő  létrehozása óta csak évi 54 - Gulyás Gergely kancelláriaminiszter novemberi szavai szerint 70-80 - milliárdos állami támogatással biztosítható. Az itt megjelenő elképzelések szerint az állami kiadások úgy csökkenthetők, illetve az EU felé vállalt hulladék-leválogatási célok úgy érhetők el a leghatékonyabban, ha a térségek ellátására koncesszorokat jelölnek ki. Novemberben aztán egy éjfélkor beadott, 143 oldalas, több egyéb jogszabályt módosító csomag második felében megjelentek a koncessziós pontok. Itt már az ország egész területére egy koncesszorral számoltak. A tevékenység egy év felkészülést követő kezdete 2023 július 1-re tolódott. Bár hosszasan sorolták a koncesszorral kapcsolatos elvárásokat - így a lakossági kukadíjak nem változhatnak -, egy kitétel szerint veszteségeit az állam utólag megtéríti. Bár a jogszabály utal arra, hogy a feladat ellátásához szükséges, több ezermilliárdnyi eszközt az állam előzetesen átveszi a zömüket birtokló önkormányzatoktól, majd azokat a koncesszornak adja, a nem kis felzúdulást kiváltó elképzelést a pályázati anyag sem tisztázza. A csomagot érő éles szakmai bírálatok szerint  terv nem hogy javítaná, de tovább rontja az amúgy is lerongyolódott ágazat hatékonyságát. Első körben három kifogást megfogalmazva Áder János megtagadta az aláírást. Ezek közül az Alkotmánybíróság egyet Alaptörvény-ellenesnek nyilvánított. A határozatnak a parlament látszatmódosításokkal eleget téve a szabályozás idén év elején életbe lépett. Azóta a témában csend honolt és inkább a sztrádakoncesszió került előtérbe.

A pályázati kiírásból a már ismert feltételeken túl további figyelemre méltó részletek derülnek ki. Tételes ajánlatot csak egy következő körben, a most kiválasztottaktól várnak. Az eljárás idén év végéig zárulhat le. A nyertesnek a koncessziós szerződés megkötésétől számított egy éven belül, illetve jövő év végéig a feladat ellátásához szükséges összes megállapodást meg kell kötnie. A tevékenységre többségi részvételével céget kell alapítania. A kedvezményezettnek várhatóan évi mintegy 4-4,8 millió tonna hulladékot kell átvenni, gyűjteni, elszállítani, előkezelni, értékesíteni és kezelésre átadni, ideértve a gyűjtő- és visszaváltási pontok, hulladékudvarok, átrakók és válogatók üzemeltetését, a kiterjesztett gyártói felelősségi, illetve a szintén 2023 közepétől tervezett visszaváltási díjas rendszerek működtetését. A magas színvonalú települési hulladékszállítás mellett teljesíteni kell az uniós előirányzatokat is.

A Mol vizsgálja a kiírástA Mol vizsgálja a kiírt koncessziót, és ha érdemesnek találja, elindul a pályázaton - közölték megkeresésünkre az olajtársaságnál.  A cég támogatja a hulladékgazdálkodási rendszer hatékonyságának növelését célzó kormányelképzeléseket. Közös érdek, hogy megnöveljük az újrafeldolgozható hulladékok minőségét és mennyiségét, valamint az ebből származó anyagok felhasználását és hogy a lehető legkevesebb hulladék kerüljön lerakókba. A februári startégiafrissítés során már bejelentették, hogy a körforgásos gazdaságra építve nagyobb hangsúlyt fektetnek a hulladékgazdálkodásra - szögezték le. Megjegyzendő: a Mol eddig szinte kizárólag a saját termeléséből származó szemetet kezelte, az országos mennyiségeknél nagyságrendekkel kisebb tételekben.

A koncesszor a tevékenységbe szerződéssel mást - így alvállalkozót - is bevonhat. A jelentkezőktől 10 év alatt 50-300 milliárdnyi beruházást, illetve 5 év alatt évi 100-400 ezer tonna energetikai hasznosítómű létesítését várják. A szöveg vége felé megvillan a "közös részvétel" lehetősége is. A pénzügyi előírások alapján nagy cégeket várnak. A műszaki feltételek rugalmasak: a jelentkezőnek legalább évi 500 ezer tonna lakossági vagy évi 20 ezer tonna veszélyes hulladék kezelését vagy ártalmatlanítását vagy elégetését kell teljesítenie. A szállítási követelmények bármilyen árura vonatkoznak. A hulladékdíjakat a koncesszor szedi be. Igaz, ezek változatlanságát itt nem biztosítják. A koncesszió egymilliárdos kötbér fejében mondható fel. A nyertesnek meg kell vennie az új rendszerben tisztázatlan helyzetű kukaholdingot, illetve a tulajdoni átalakulások után 28 leányvállalatával az ország több térségében kukaürítést végző, szintén állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t is - derül ki a kiírás levégéről.

Az idei költségvetést alig két hónapja módosított a parlament, ennek ellenére a tervezett 2288 milliárd forintnál lényegesen nagyobb 4000 milliárdot közelítő deficit is elképzelhető.