A Szent István-terem másfél milliárd forintból újult meg, és egy felbecsülhetetlen értékű vállalkozás, hiszen Magyarországon ilyen jellegű rekonstrukció még nem történt – mondta el a Népszavának Kőrösi Gábor, a Várkapitányság kommunikációs és marketing igazgatója a helyiség sajtóbejárásán. Augusztus 20-tól a nagyközönség is megnézheti a Budavári Palota Szent István-termét, mely a második világháborúban teljesen elpusztult, most viszont a Nemzeti Hauszmann Program keretében sor került a felújítására. Utóbbi tervezése 2014 őszétől kezdődött el, az egyes részletek legyártása 2016 tavaszától, végső beépítésük pedig idén márciusban indult meg.
A terem története a XIX. század végére nyúlik vissza, amikor Ferenc József megbízta Hauszmann Alajos építészt, hogy tervezze meg a termet, aki a berendezés elkészítéséhez neves szakembereket kért fel, mint Zsolnay Vilmost vagy Thék Endre asztalosmestert, és művészeket mint a neves szobrászt, Stróbl Alajost és a historizmus jeles festőjét, Roskovics Ignácot. A berendezést 1900-ban a Párizsi Világkiállításon is bemutatták, amelyen a terem elnyerte a zsűri nagydíját.
Mielőtt azonban a látogató eljut a teremig, egy kisebb kiállítás és egy installáció fogadja. A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlaton (kurátor: Gulyás Gábor) többek között a reprezentatív terem egyik fő alkotójáról, Zsolnay Vilmosról nézhetünk meg egy dokumentumfilmet, valamint Szent István életművébe nyerhetünk betekintést, melyet a kihelyezett műtárgyak mélyítenek el. Az egyik falon például Aba-Novák Vilmos Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának című műve látható, míg Rieger Tibor bronzból készült alkotása a koronázási palástot idézi. A terem legexkluzívabb tárgya mégis Szent István Zágrábból érkezett XVII. századi hermája, melyet VIII. Orbán pápa rendelt az olasz barokk szobrász-építésztől, Berninitől.
A következő terem is, noha a múltról szól, mégis a jelenbe vezet. A nemzetközi ismertségű Samuel Havadtőy installációja tíz kék színű, csipkével borított ajtóból áll, melyek Szent István, fiának Imre hercegnek szóló intelmeit testesítik meg – az egyes ajtókon a szöveg konkrét mondatai olvashatok magyarul. – Az írásokat úgy akartam megjelenteni a Szent István-terem előtt, hogy az a látogatók érdeklődését felkeltse – mondta el a bejáráson a művész.
A következő tér már a Szent István-terem, mely akár egy ékszerdoboz minden apró részletével elvarázsolja a látogatót. A terem rekonstrukciójának tervezője, Angyal Tibor építész ugyanis arra törekedett, hogy a fellelhető archív fotók és tervtöredékek alapján a helyiség minden egyes részletét úgy állítsa helyre, ahogy az 1945-ig ténylegesen kinézhetett. Az ornamentikus térben így bármerre néz az ember, minden a profizmusról tanúskodik, legyen az a háromféle fából készült intarziás parketta, a majolikabetétekkel díszített falburkolat, a mennyezet pirogránit betétei, vagy a falakon látható kerámiaképek, melyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak. A terem legfőbb éke egy fehér színben pompázó, két méter széles és négy méter magas, mázas kerámiakandalló, amelynek központjában Stróbl Alajos Szent Istvánt ábrázoló mellszobra áll.
A sajtóbejáráson Kőrösi Gábor elmondta, hogy a Szent István-terem a Budavári Palota elsőként rekonstruált terme, a munkálatok során szerzett tapasztalatok pedig hasznosak lesznek majd a többi történelmi terem, valamint a Budavári Palota teljes külső és belső felújításánál is. Mint arról lapunk korábban beszámolt: a Szent István-teremben a szisztematikus falkutatás csak 2019-ben kezdődött meg, miközben már javában tartott a rekonstrukció.
