"See the difference", azaz lássá(to)k a különbséget - 2017 óta ez a mottója a hat nyelven sugárzó kínai állami tévé, a CTGN angol adásának. A szlogent a csatorna egyik legismertebb műsorvezetője, az ausztrál állampolgárságú Cheng Lei találta ki, aki nyolc éven át kiváló munkaerőnek számított. Kínában született, de Ausztráliában nőtt fel, ami egyedi szemléletmódot kölcsönzött neki, a legtöbb nyugati tudósítónál megértőbben állt a pekingi rezsimhez. Gazdasági témájú műsorokat vezetett, nem foglalkozott a kényes témákkal, főnökei pedig rendszeresen elismerésben részesítették. Éppen ezért családját és CTGN-nél dolgozó kollégáit egyaránt sokkolta, amikor egy éve őrizetbe vette a kínai titkosrendőrség.
Munkatársai külföldi híradásokból értesültek előállításáról, ám a csatorna vezetését aligha érte váratlanul a fejlemény: nyolc nappal korábban az összes külföldi alkalmazottal aláírattak egy mindenre kiterjedő titoktartási szerződést. Később a tévé Cheng összes videóját törölte internetes felületéről, mintha soha nem is dolgozott volna a CTGN-nek. A csatorna mottója azért megmaradt.
Az auszrál újságírót tavaly augusztusban először egy titkos pekingi létesítménybe hurcolták. Fél évig teljesen elzárva tartották a külvilágtól. A The Australian című lap szerint ezalatt alvásmegvonásnak volt kitéve és többször megpróbálták megfélemlíteni. Vádat csak februárban emeltek ellene, államtitkok külföldre szivárogtatásáért. Az ausztrál konzulátus ezután már videókapcsolatba léphetett vele. A havi virtuális vizetek néha egészen megalázó körülmények között zajlottak - áprilisban például négy őr bekötött szemmel, maszkban, bilincsben vezette be a szobába. A nőnek még azt sem engedik meg, hogy videón keresztül beszélgethessen Melbourne-ben élő 10 és 12 éves gyermekeivel.
Cheng előállításának évfordulójára, péntekre időzítve egykori kollégák, újságírók és médiapiaci szereplők tucatjai indítottak petíciót szabadon engedéséért, emberi jogi szervezetek, az ausztrál kormány és ellenzék egyaránt felemelte a szavát érdekében. Minden érintett meg van győződve ártatlanságáról, de azt senki sem tudja biztosan, hogy valójában miért került a kínai hatóságok célkeresztjébe.
Egyes értelmezések szerint Cheng a “túszdiplomácia” áldozata lett - Kína így kíván nyomást gyakorolni Ausztráliára, mivel az egyre kritikusabb és konfrontatívabb külpolitikát folytat Pekinggel szemben. A rezsim ugyanezt az eszközt alkalmazza Kanadával szemben: 2018-ban letartóztatták két állampolgárát, miután Kanadában őrizetbe vették Meng Van-csout, a Huawei mobilvállalat pénzügyi igazgatóját. Az egyik kanadait, Michael Spavor üzletembert a napokban ítélték el 11 év börtönre, a vele együtt előállított, magyar állampolgársággal is rendelkező Michael Kovrig ügyében még tart a per. Chenghez hasonlóan mindkettőjüket kémkedéssel vádolják.
Más magyarázatok szerint az ausztrál műsorvezetőt azért vegzálták, mert a Facebookon bírálta a kínai hatóságokat a koronavírus-járvány kezdeti félrekezelése miatt. Egyik posztjában például a vuhani pártfőtitkárt korholta, aki azt mondta, a város lakói hálával tartoznak a kommunista állampártnak és Hszí Csin-ping kínai elnöknek a pandémia elfojtásáért. “Kilencmillió embert ítéltek szobafogságra több mint egy hónapon át egy szellemvárosban. Orvosok, nővérek fertőződtek és haltak meg, miután azt mondták nekik, hogy nem terjed emberről emberre a kór, és nem kaptak megfelelő védőfelszerelést. Több mint 3000 család nem tudott elköszönni szeretteiktől, akiknek a holttestét azonnal elhamvasztották, mobiltelefonjaikat pedig szétszórták a hullaházban. És ahelyett, hogy a tisztségviselők szégyenükben lehajtanák a fejüket, arra kérik a helyieket, hogy legyenek hálásak” - fogalmazott tavaly márciusban Cheng, megjegyezve, hogy ha ugyanez Japánban történt volna, akkor sok illetékes szégyenében már felakasztotta volna magát.
Peking különösen érzékeny az ilyen kritikákra, elvégre sikertörténetként tekint a járvány elleni védekezésre, holott a koronavírus éppen ezért vált globális méretű problémává, mert a kínai hatóságok az első hetekben megkísérelték eltussolni az új betegséget. Számos kínait vettek őrizetbe, amiért a kommunista állampárt felelősségét firtatta a világjárvánnyal kapcsolatban, ezért sem elképzelhetetlen, hogy Chengnek is ez okozta a vesztét.
