A brit média egy része még csütörtökön is David "S"-ként, mások, mint a The Times már David "Smith"-ként emlegették azt az 57 éves férfit, akit szerdán kémkedés gyanújával vettek őrizetbe Potsdamban. Az Egyesült Királyság berlini nagykövetségén szerződéses alapon, azaz hangsúlyozottan nem diplomataként dolgozó brit állampolgár a feltételezések szerint legalább tavaly november óta bocsátott bizalmas dokumentumokat az orosz titkosszolgálat rendelkezésére készpénz ellenében. Mielőtt az inkriminált követségi dolgozót lekapcsoltak, a Scotland Yard terrorelhárító egysége és a német hatóságok hosszú ideig nyomoztak utána Berlinben, hogy megbizonyosodjanak a kémkedés ténye felől. Brit nyomozók a gyanúsított kihallgatásában is személyesen részt vettek.
Ahogy a Times fogalmaz, a biztonsági őrként foglalkoztatott férfinek - akinek tevékenységét most minden részletében igyekeznek felderíteni - nem volt hozzáférése a legszigorúbban titkosított információkhoz, ezeket valószínűleg "opportunista módon" szerezte be. Egyes továbbított akták terrorelhárítási ügyekre vonatkozhattak. A jelenlegi ismeretek szerint az eladott iratok brit, és nem német ügyeket érintettek, a honorárium pedig borítékban cserélt kezeket.
"S" már szerdán megjelent a karlsruhe-i Szövetségi Bíróság előtt, a német törvényeknek megfelelően "egy külföldi titkosszolgálat ügynökeként végzett tevékenység" gyanújával emeltek ellene vádat és hosszabbították meg őrizetbe vételét. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kémügyben a német bíróság fogja lefolytatni, az eljárást és "S"-t nem adják ki az Egyesült Királyságnak. A háttérben az államtitkokról szóló, 1989 óta nem módosított és így elavult brit törvény, melyek megnehezítik a gyanúsított bíróság elé állítását hazájában. A jogi szabályozás nyelvezete szakértők szerint anakronisztikus, és nem tükrözi az ellenséges államoktól kiinduló 21. századi fenyegetéseket. Érdekes módon jelenleg nincs is külön nemzetbiztonsági államtitkár a londoni kormányban, miután James Brokenshire néhány héttel ezelőtt, korábbi daganatos betegségéből visszamaradt problémákra hivatkozva távozott pozíciójából. Az ellenzéki Munkáspárt "hihetetlen biztonsági hibának, az ítélőképesség teljes hiányának" nevezte a pozíció betöltetlenségét.
A brit külügyi tárca első lépésként készenlétbe helyezte a diplomáciai szempontból legfontosabb követségeket. Habár "S"-nek alvállalkozóként nem volt hozzáférése a legszigorúbban titkosított fájlokhoz, így is komoly károkat okozhatott. Már maga az a tény is kínos London számára, hogy berlini követségére befészkelte magát egy besúgó. Az azonban senkinek nem okozott meglepetést, hogy Moszkva beszervezett egy brit ügynököt, hiszen kémkedési aktivitása, a nyugati államok destabilizálására tett törekvései az utóbbi időben érezhetően fokozódtak. A Munkáspárt nevében Chris Bryant, az összpárti Oroszország parlamenti csoport elnöke felszólította a kormányt, hogy a legsürgősebben vizsgálja felül a brit nagykövetségeken foglalkoztatott szerződéses munkaerőt. A képviselő a The Daily Telegraphnak nyilatkozva "brit követségek biztonsága hosszú évek óta legsúlyosabb megsértéseként" értékelte a történteket.
A brit kormánypárt vezető politikusai a kémügy apropóján arról győzködik Boris Johnson miniszterelnököt, hogy gyakoroljon nyomást Németországra, a német-orosz lazábbra fűzése érdekében. Leginkább a Moszkva számára különösen Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatban szeretnének lépéseket kieszközölni Berlintől. Az ellentmondásos beruházás mellett a német kormány annak ellenére kitart, hogy a nemzetközi normákat felrúgó orosz lépések miatt egyre többen követelik annak felmondását.
Német részről a Heiko Maas külügyminiszter kommentálta a kémügyet, "teljesen elfogadhatatlannak" nevezve, hogy valaki német földön egy szoros szövetséges után kémkedjen. A diplomata "szolidaritásáról biztosította brit barátait", hozzátéve, hogy a külügyi tárca nagyon komolyan veszi az ügyet.
Bár a mostani kémügyet nem lehet egy napon emlegetni a Szovjetunió korábbi nagy fogásaival, elsősorban a "Cambridge-i Ötök" néven emlegetett magas rangú kormánytisztségviselők, köztük Kim Philby beszervezésével, az eset mindenképpen rávilágít a brit-orosz titkosszolgálati rivalizálásra, sőt arra is, hogy a hidegháború bizonyos szempontból még nem ért véget. Nehezen feledhető a 2006-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök tudomásával polóniummal megmérgezett Alekszandr Litvinyenko, Londonba menekült volt orosz ügynök több hetes haláltusája, vagy Szergej Szkripal története, akit három évvel ezelőtt lányával együtt Salisbury-ben novicsok idegméreggel próbáltak meg eltenni láb alól.
