A modern idők egyik legnagyobb műkincslopását Prágában hajtották végre: 1648 júliusában a svéd hadsereg elfoglalta Prágát a várral, a Hradzsinnal egyetemben. A hódítás híre augusztus elején jutott el Stockholmba. Krisztina királyné rögvest levelet írt unokatestvérének, későbbi utódjának, a hadsereget irányító Károly Gusztávnak, hogy tegye rá a kezét a műkincsekre. Különösen II. Rudolf császár híres gyűjteménye keltette fel a skandinávok érdeklődését. Cseh szempontból a veszteség valóban felbecsülhetetlen volt, hiszen a következő hónapokban mintegy 500 festményt, 69 bronzot, 30 ezernél is több érmét, 179 elefántcsontból készült alkotást, több száz ékszert és étkészletet, valamint teljes könyvtári gyűjteményeket szállítottak át a Balti-tengeren. Amikor a svédek végül 1649 szeptemberében kivonultak Prágából, nemcsak a császári várat, hanem a Waldstein-palotát és a Strahov-kolostort is teljesen kiürítették, derül ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung írásából.
A fosztogatók nem bűnözők, hanem a művészetet igen jól ismerő, rendkívül képzett személyek voltak. A fejedelmek egymástól vették el a hatalmas értékeket. Miksa bajor herceg például ellopta Friedrich pfalzi választófejedelemtől a heidelbergi Biblioteca Palatinát, a német reneszánsz legfontosabb könyvtári gyűjteményét és a pápának adományozta. Gusztáv Adolf svéd király kifosztotta Miksa müncheni rezidenciáját. Utóbbi viszont Eberhard württembergi herceg kincseivel vigasztalódott. A felső-itáliai Mantova városát a császári tisztek „ürítették ki”.
A korabeli műkincsrablások krónikája és következményei a témája, a drezdai Grünes Gewölbe nevű történeti múzeumban tartott, „Bellum et Artes” című kiállításnak. Sokat foglalkoznak a korabeli Lipcsével és I. János Györggyel. Más szász várossal ellentétben a választófejedelem székhelye a harmincéves háború alatt nem került ellenséges kézre. Emiatt János György kincsei jól átvészelték a harmincéves háborút, Lipcse nem volt olyan fosztogatások színhelye, mint a cseh főváros.
János György választófejedelem a császár iránti hűségét az akkori szokásoknak megfelelően ajándékokkal nyomatékosította. A kiállításon látható, drágakővel kirakott oszmán állami tőr a Habsburg Mátyásként is ismert II. Mátyás magyar király 1617-es állami látogatásáról származik, egy 1627-ből származó nyereg pedig a Svédországgal szemben szintén ellenséges lengyel király, III. Zsigmond ajándéka.
Mivel a háború költségei rendszeresen felemésztették az udvarok kulturális költségvetését, a művészeknek mindig új mecénások után kellett nézniük, derül ki a FAZ összeállításából. A harmincéves háború alatt nemcsak a műalkotások, hanem alkotóik is állandóan úton voltak. A kiállításon példákkal is illusztrálják ezt a korabeli migrációt. A prágai rézmetsző, Václav Hollar például Frankfurton, Strasbourgon és Kölnön keresztül jutott el Angliába, ahonnan Arundel grófját kísérte a császári udvarba tett küldetéseire. 1645-ben az angol polgárháború elől Antwerpenbe menekült, hét évvel később visszatért Londonba, vagyonát elvesztette, 1677-ben halt meg.
Egy másik eset a majdnem egykorú Karel Škréta nevéhez fűződik, aki a cseh felkelés kudarca után Szászországon keresztül Rómába menekült. Az Olaszországban festőnek tanult Škréta katolikus hitre térése után visszakapta a családi vagyont, és ettől kezdve oltárképeket és portrékat készített a megtért prágai polgárságról. Állítólag ő maga állt a barikádokon Prága óvárosában a svédek ostroma során, 1648 nyarán. Mindenesetre a kultúra vérkeringése áthelyeződött Dél-Európából Európa északi részére helyeződött át, a vándorlások során az európai művészet itt új otthonra lelt, amit a németalföldi festők XVII. századi aranykora is jelez.
A drezdai kiállítás csak az első állomása annak a tizenegy múzeum és kutatóintézet által támogatott projektnek, amelynek keretében a harmincéves háború során zsákmányolt műkincsek adatbázisát is létrehozzák. A többi állomáson, Prágában, Innsbruckban, Mantovában, Gdanskban, Wrocławban, Görlitzben, Stockholmban, Madridban és Brüsszelben a leltárt fokozatosan bővítik. Drezdában egyelőre tíz, a háború alatt gazdát cserélt műtárgy útja követhető nyomon.
Infó:
Bellum et Artes
Grünes Gewölbe
Drezda, Residenzschloss
október 4-ig
