A jövő évi iskolakezdésig adhatják át az ország legmagasabb épületét, a Mol új, 120 - valójában 143 - méter magas székházát, a Duna-menti Kopaszi-gáton épülő Mol Campust - közölte lapunkkal a kedden tartott bokrétaünnepen Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezetője. A bekerülési költségekről nem nyilatkozott, de az reményei szerint a telekkel és a berendezésekkel együtt nem lépi túl a 100 milliárd forintot. A most lényegében szerkezetkész Mol Campus 28 emeleten - a földszinttel és a föld alatti szintekkel együtt 33 emeleten - összesen 86 ezer négyzetméternyi irodaterületet foglal magába. A terveket a londoni Foster+Partners és a magyar Finta Stúdió készítette. A fővállalkozó a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő, szintén nem közölt díj fejében. A kivitelezést a Moratus Szerkezetépítő Kft. végzi. Az építkezésen egyidejűleg több mint félezren dolgoznak. A készültség jelenleg 62 százalékos. Bár a Mol négy éve még 2021-es átadást ígért, azóta egy új ütemterv szerint haladnak.
Az alapkövet 2018 októberében tették le. Az irodaházba 62 ezer - az alaplemezbe 12 800 - köbméter betont, 6800 tonna betonvasat és 105 ezer folyóméter feszítőpászmát építettek be. Emellett még 2500 tonna szerkezeti acélt, ezer kilométer kábelt, a homlokzatra pedig 5500 üvegpanelt szerelnek fel. Itt alkalmaztak először automata kizsaluzó- és szélpajzs-rendszert, illetve építettek be hűtő-fűtő mennyezetet. A fűtési energia 38 százalékát földhőből nyerik, az áramfelhasználás 5 százalékát pedig 900 négyzetméternyi napelem biztosítja. A munkaállomások 86 százalékát természetes fénnyel látják el.
A Market mint fővállalkozó számára nem okozott gondot az elmúlt évek építőipari áremelkedése, mivel a tavalyelőtti szerződéskötés után röviddel már beszerezték a legfontosabb alapanyagokat - közölte lapunkkal Scheer Sándor vezérigazgató. A Mol pedig fixáras szerződést kötött a Markettel - tudtuk meg Ratatics Pétertől.
A kész irodaépület az olajcég 2500 dolgozójának biztosít majd munkahelyet úgy, hogy egy állomást akár többen is használhatnak. A tetőterasz - térítési díj ellenében - bárki számára nyitott lesz. Ezen helyezkedik el egy épületgépészeti célokat szolgáló, a 120 méteres magasságot további 23 méterrel megemelő "korona üvegszerkezet". A kedden tartott bokrétaünnepség keretében ennek tetejére helyeztek egy facsemetét. Az ünnepségen az épületnek otthont adó Újbuda DK-s alpolgármestere, Bakai-Nagy Zita mellett Hoffmann Tamás korábbi fideszes polgármester is megjelent.
A Mol-toronyház négy éve fogant ötlete akkortájt komoly politikai viharokat kavart. Némely szakmai és fideszes körök - így például Lázár János korábbi kancelláriaminiszter - egyaránt élesen kikeltek az épületterv ellen, a 96 méter magas Szent István Bazilika, illetve Parlament elsőségét féltve. Mivel ugyanakkor Tarlós István akkori fideszes főpolgármester szintén kiállt a fejlesztés mellett, a kormány végül úgy döntött: a Mol-tornyon kívül a továbbiakban 65, illetve 90 méternél magasabb épület csak megfelelő szintű különengedéllyel építhető. Ratatics Péter vonatkozó kérdésünk kapcsán hangsúlyozta: a Mol mindig minden törvényt betart, az új épület pedig nem sérti a városi látképet, mivel a Gellért-hegy kitakarja. Hozzátette, hogy nemzetközi szinten egy 120 méter magas épület inkább közepesnek számít, mint kiemelkedőnek vagy netán felhőkarcolónak. Scheer Sándor szerint minden modern városnak szüksége van ilyen jelképes épületekre.
Megkarcolt világörökségi panoráma
Budapest éppenhogy megúszta a veszélyeztetett világörökségi helyek közé sorolást, miközben Liverpool történelmi tengeri kereskedelmi városrésze elvesztette világörökségi státuszát az arculatában és látképében visszafordíthatatlan károkat okozó beruházások miatt. Az UNESCO idei kínai ülésén a szervezet újabb egy év haladékot adott a magyar kormánynak, hogy elkészítse a világörökségi helyszínek megóvását célzó intézkedési tervet. Az UNESCO világörökség bizottsága még 2019-ben kérte ezt az Orbán-kormánytól, miután erősen aggódtak Budapest védett panorámája miatt, amelybe az új Néprajzi Múzeum, a Pénzügyminisztérium régi-új Szentháromság téri épülete is bezavar. Az Orbán-kabinet akkor 2021-re látta ezt teljesíthetőnek, de most újra időt kértek a koronavírus-járványra hivatkozva. Addigra teljesen mindegy lesz, mi áll majd a jelentésben, hiszen a beruházások, amelyek újragondolását kérte az UNESCO, addigra elkészülnek.
A Mol campus ráadásul még nőtt is menet közben. Az első bejelentések még 28 emeletes 120 méter magas toronyházról szóltak, ám az épület saját honlapján már 143 méter szerepel. Az építtető MOL szerint érdemben nem befolyásolja fővárosunk világörökségi panorámáját. Ezt több képpel is megpróbálják igazolni, amelyeken izzadtságszagú igyekezettel kerestek olyan nézőpontokat, ahol hol a Gellérthegy, hol a Parlament takarja ki a tornyot. A valóság azonban az, hogy a torony a város legkülönbözőbb pontjairól is remekül látszik.
A látványrombolás már csak azért is fájó, mert a felhőkarcoló már nem igazán trendi. Ma már nem az számít különlegességnek, ha egy városban van toronyház, hanem az, ha nincs. Ráadásul a Mol-torony valójában törpe a felhőkarolók világában. A 120 (143) méteres magasságával az első kétszázba se fér bele, átadásának évében tíz építészeti szempontból is izgalmasabb 300 méteres felhőkarcolót is avatnak. Az egyiket éppen az a Foster +Partners tervezte, amelyik a Mol-tornyot is.
A MOL-torony európai léptékkel sem túl magas. Magasházat bárki tud építeni, ez csupán technológiai kérdés. Egy új urbanisztikai forma létrehozása sokkal több felkészültséget és fantáziát kíván – mondta korábban Erő Zoltán, Budapest főépítésze a Népszavának, aki szerint „Budapest különleges adottságai, a Duna és a hegyek miatt nem szorul sziluettet gazdagító építészeti elemekre, így nyugodtan átugorhatjuk a felhőkarcolók korát és megkezdhetjük egy új típusú élhető város megvalósítását”. De ez aligha tőle függ.
Még jó pár érdektelen torony épülhet Budapesten. A Tarlós István vezette főváros 2016-ban módosította a településszerkezeti tervét. Lázár János akkor még kancelláriaminiszterként kijelentette: a Mol-székház „tájseb” lesz Budapest látképében. A Lázárt váltó Gulyás Gergely viszont egyszerre jelentette be a felhőkarcoló-építési tilalmat és azt, hogy a Mol – kivételként - mégis megépítheti a felhőkarcolóját a Kopaszi-gátnál. A törvényben azonban benne maradt egy kiskapu: kivételes eljárásban később is engedélyezhető felhőkarcoló építése.
