Az elmúlt nyolc évben több mint 34 milliárd forintot költöttek a budapesti csatornahálózat fejlesztésére. A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) program révén 270 kilométer csatorna épült a város alatt és 23 átemelő telep létesült a csepeli szennyvíztisztító telep megújítása mellett. A hét szakaszban megvalósuló projekt tavaly decemberben zárult le. Ehhez képest a nagyobb esőzések után az aluljárókban még mindig hömpölyög a víz, látványos mini vízlépcsők alakulnak ki és az utakon kerékagyig vízben gázolnak az autók. A pocsolyákban tapicskoló gyalogosokban és a hajósként lavírozó autósokban menthetetlenül felmerül a kérdés, ha ennyit költöttünk a csatornarendszer fejlesztésére, miért nem képes még mindig elnyelni az esővizet.
A válasz egyszerű. Nem a hirtelen lezúduló özönvízszerű esőzésre tervezték. A rendszert működtető Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a budapesti csatornahálózat tervezésekor többségében 2-4 évente előforduló záporintenzitást vették figyelembe. Az ennél is nagyobb, a klímaváltozás következtében egyre gyakrabban lezúduló nagy mennyiségű csapadék azonban a csatornarendszert túlterheli, így elöntések keletkezhetnek. Ilyen „méretezésen felüli” volt a hétfői nagy mennyiségű csapadék. A legtöbb elárasztásról szóló bejelentés a XI. és a XXII. kerületből érkezett. Az FCSM mindezzel együtt hevesen tagadta, hogy ez a hálózat elégtelenségét jelentené.
Azt ugyanakkor elismerik, hogy a víz elvezetését a vízelvezető csatornák kapacitása befolyásolja és az azt meghaladó csapadékvizet a csatorna-, illetve árokrendszer csak késleltetve képes elvezetni. A felszíni elöntések ugyanakkor jellemzően a mélyebb fekvésű területeken következnek be, de a víznyelő rácsokon fennakadó ágak, gallyak, levelek is nehezítik a hirtelen lezúduló extrém mennyiségű csapadékvíz elvezetését – teszik hozzá.
Visszatérő probléma az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető csatornákba illegálisan bevezetett csapadékvíz, ami már kisebb esőzések esetén is túlterheli a csapadékvízre nem méretezett, kisebb keresztmetszetű szennyvízcsatornákat. (Arra nem tértek ki, hogy miért nem méretezték úgy, hogy az esővizet is elvezesse.) Az FCSM a jogszabályok megszabta keretek között mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket a tiltott bekötéseket felszámolják.
A főváros csatornahálózatának nagyobb részét a XIX. század végén, a XX. század első felében úgy építették meg, hogy a szennyvíz és a csapadékvíz egy rendszeren keresztül folyik, nincs egymástól elkülönítve. Így esős időben, a közterületeken keletkező, valamint az egyesített csatornarendszerbe bekötött ingatlanokról elvezett csapadékvizek is a tisztítótelepekre kerülnek.
Az esővíz elvezetés javítása érdekében több beruházást indított a fővárosi önkormányzat. 2019-ben készült el a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen az a nagyszabású beruházás, melynek köszönhetően gyakorlatilag megduplázták a meglévő záporvíztározó kapacitását. A csapadékvíz elvezetése az elmúlt években komoly gondot okozott a XIII. kerületi Béke téren és környezetében. Ezt egy új tehermentesítő főgyűjtő építésével orvosolják, a szintén fővárosi beruházásban megvalósuló projekt hamarosan elkészül.
Az FCSM ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy évente mintegy 3500 folyóméter gerinccsatorna felújítását vagy újjáépítését végzi el saját forrásból. A cég üzemeltetésében lévő vízi közművek felújítására, rekonstrukciójára átlagosan 4 milliárd forintot költ évente.
A klímaváltozás azonban új helyzetet teremt. Az ezzel összefüggő özönvízszerű esőzések kezelésére a világon mindenütt keresik a megfelelő megoldást – magyarázza a Népszavának küldött válaszában az FCSM. A cég szerint részben megoldást jelenthet a helyi építési szabályzatok vízgazdálkodási, városüzemeltetési szempontok szerinti újragondolása, a burkolt felületek arányának csökkentése, a zöld területek rehabilitációja, a parkosítás, az ingatlanon belüli csapadékvizek újrahasznosítása például locsolásra vagy a zöld tetők alkalmazása is.
