Az elmúlt hónapokban már korántsem volt meg az egyetértés a jegybank és a kormány között a gazdaságpolitikai tézisekről, holott a NER első nyolc évét, egészen 2019-ig a monetáris és a fiskális irányítók teljes összhangja jellemezte. A két gazdaságpolitikai centrum között az első repedések már a válság előtt jelentkeztek. A koronaválság pár hónapra kioltotta azt a szakmai és személyes vitát, amely Matolcsy György MNB-elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter között folyt, ám a teljes hátraarcot az idei első negyedév hozta el, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság túljutott a válságon, és idén akár 5-7, jövőre pedig 5-6 százalékkal is növekedhet.
A MNB ahol tehette, eddig is hangoztatta, hogy hibás a kormány növekedésösztönző, osztogató választási költségvetése, ám Matolcsy György szintet lépett hétfőn. A jegybankelnök a Magyar Nemzetben - a kormány saját üzenőfüzetében - rontott neki a kabinetnek és a miniszterelnöknek, hisz az elmúlt napokban maga Orbán Viktor büszkélkedett, hol a Facebookon, hol konferencián a 2022-es „újraindítási” költségvetéssel.
A jegybankelnök szerint a két hete elfogadott büdzsé, nem az újraindítás, hanem az infláció költségvetése. Míg a kormány a 2022-es hiányt is csak a GDP 5,9 százalékára akarja csökkenteni, addig az MNB a saját eszközeivel a költségvetési egyensúly helyreállításáért indított hadjáratot annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe, tehát a 3-3,4 százalékos GDP-arányos sávba csökkentse a jövő évi államháztartási hiány célszámát - olvasható Matolcsy György írásában. „A 2022-es költségvetés kiindulópontjai hibásak, ezért ezekre nem épülhetett jó büdzsé” - szögezte le a jegybankelnök, hozzátéve, hogy a 2022. évi költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindul(t) ebben az évben, így lehetséges és szükséges a korábbi egyensúlyi pályára való visszatérés.
Matolcsy kitért arra is, hogy az első negyedévben nemcsak a növekedés, de sajnos az infláció is sokkal magasabb lett a vártnál, áprilisban és májusban már 5,1 százalék volt a 12 havi pénzromlás. A MNB elnöke szerint az 5,9 százalékos hiánnyal elfogadott jövő évi költségvetés tovább fűti az inflációt, sőt a felesleges költekezés tartósan magas inflációs pályára terelheti a magyar gazdaságot. (Ráadásul a jövő évi költségvetés számaiban még az egyik legnagyobb inflációgerjesztő intézkedés, a gyermekes családok 550-600 milliárd forintos, 2022 január-februári szja-visszatérítése még benne sincs.)
Matolcsy emlékeztet arra, hogy az Európai Unió 2022-re még felmentést ad a szigorú államháztartási szabályok alól, vagyis, hogy a hiányt a GDP 3 százaléka alatt kellene tartani, de szerinte nem is az EU, hanem a piac a kemény korlát: „Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot.” Ezt a törlesztési moratórium célzott átalakításával (csak a valóban rászorulók folytathatják), és a jövő évi költségvetés módosításával védhetik ki – szögezi le Matolcsy. A kormány folyamatosan hosszabbíthatja az immár a unió leghosszabb törlesztési moratóriumát, láthatóan nem akarja szembesíteni a válság alatt de facto csődbe ment családokat a valósággal.
A jövő évi költségvetés másik jellemzője az osztogatás (13. havi nyugdíj, családos szja-visszatérítés, 25 éven aluliak teljes adókedvezménye), illetve az erőteljes költségvetési beruházási támogatások. A jövő évi költségvetés 5,9 százalékos hiánya mögött az állami beruházások a GDP 7,1 százalékát kitevő költségei állnak. Ha ezt megfeleznék, azonnal lehetővé válna már 2022-ben az egyensúlyi pályára való visszatérés. A tervezett állami beruházások jelentős része ráadásul el sem indul 2021-ben, jó részük még 2022-ben sem, ezért felesleges megterhelni ezekkel a költségvetést – írta Matolcsy György.
