Lassan tíz éve csak állagmegóvó munkák végezhetőek a Nánási-Királyok útja-Pünkösdfürdő utca és a Duna által határolt területen. A III. kerületi önkormányzatra nagy nyomás nehezedik, hiszen az ingatlantulajdonosok nehezen fogadják el a korlátozást. Csakhogy a tilalom feloldása minden bizonnyal újabb építkezési hullámot indítana el, márpedig egyelőre se a főváros, se a kerület nem tudja, mit is kezdjen a Római-parttal.
A fővárosi önkormányzat tavaly nyáron a közösségi tervezés részeként indított kutatásából kiderült, hogy minden parthasználó másként képzeli el a boldog jövőt. A különféle igények azonban nem teljesíthetőek egyszerre, mert többségük kioltja egymást. A döntéshozóknak pedig láthatóan nem akarózik letenni a voksot egyik érdekcsoport mellett sem.
Abban nagy az egyetértés, hogy a part karakterének meghatározó eleme a Duna és a parti vegetáció. De a III. kerületi önkormányzat szerint a hangulatát ma már nem annyira a vízi sportok, hanem a vendéglátás határozza meg. A parti sétányon 40 büfé, étterem működik, amelyek naponta 10-15 ezer embert szolgálnak ki, ugyanakkor sem az önkormányzat, sem az itt élők nem szeretnék, ha a Római bulihelyszínné alakulna. Csakhogy senki nem vállalja magára a cselekvés ódiumát.
Nem segít a kusza jogi helyzet sem. A parti terület 2013-ban mindenféle vagyonkezelési szerződés nélkül, 99 évre ingyenesen a fővárosi önkormányzat vagyonkezelésébe adta a kormány. Így a büfék üzemeltetői a fővárossal kötik meg a közterület-használati megállapodásokat. Kiss László III. kerületi polgármester korábban még nagyon harcosan a parti vendéglátóhelyek megregulázására készült, most már inkább a kerületi építési szabályzatok elkészítésére fókuszálnak. De ez sem halad valami gyorsan.
A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté a 3 kilométeres Duna-parti sávot. Rövid idő alatt üdülőnek álcázott lakóparkok sora nőtt ki a földből. Az akkor még Bús Balázs (Fidesz) vezette kerület kicsit megkésve 2012-ben változtatási tilalmat rendelt el. Ezt azóta többször is meghosszabbították, az utolsó idén júliusban járt volna le, de a veszélyhelyzet miatt a Fővárosi Közgyűlés nevében eljáró Karácsony Gergely főpolgármester júniusban elrendelte a tilalom meghosszabbítását a kerületi építési szabályzat elkészítéséig, de maximum újabb három évre. Ezzel kívánják biztosítani, hogy komplex módon, együtt lehessen kezelni a Római-part rendezésével kapcsolatos kérdéséket.
A Duna-parti építési szabályzat (DÉSZ) több ütemben készül, a Római az ötödik, de 2017-ben úgy döntöttek, hogy ezt is két részre bontják. Az Aranyhegyi pataktól délre fekvő területre 2018-ban elfogadták a rendeletet, de a Rómait is magában foglaló második szakasz indításáról csak 2019 novemberében döntöttek. Ezzel párhuzamosan kezdődött meg a kerületi szabályalkotás is. Csakhogy idén áprilisban a kettőt összevonták, így a tervezési folyamat újraindult.
A legkényesebb kérdés a gát ügye, amely a legutolsó variáció szerint a Királyok útja-Nánási út vonalában épülne meg. Fontos lenne a gépkocsi-forgalom csillapítása a parttal párhuzamos és az arra merőleges utcákban. Nagy igény lenne a parti sétány szélesítésére, ám ez zömében csak magántulajdon sérelmére lehetséges, márpedig a telekgazdák az árvízvédelem hiánya és az évek óta fennálló változtatási tilalom miatt nem túl készségesek.
Az árvízvédelmi nyomvonalról legkorábban jövőre várható döntés, ennek engedélyezése 2023-ra marad és ha lesz rá pénz, akkor 2024-ben kezdődhet az építkezés. Erre időzítik a Római-part közterületi megújítását és a zöldfelületek rehabilitációját is.
