Az elmúlt másfél évben több mint ezer új dolgozóval bővült a büntetés-végrehajtás állománya, és belső felméréseik szerint a leszerelési tilalom feloldása után sem akarnak tömegesen távozni kollégáik - ezt felelte lapunk kérdésére a szervezet országos parancsnoka, amikor emlékeztettük a rendvédelmi szakszervezetek 70 százalékos távozási szándékot jelző felmérésére. Tóth Tamás vezérőrnagy, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) vezetője az elmúlt öt év hazai börtönfejlesztéseinek ismertetésekor külön is hangsúlyozta, ezek jelentős része nemcsak a fogvatartottak körülményeinek javítását, hanem a hivatásos állomány tehermentesítését is szolgálja.
A mostani összesítésben nem kapott túl nagy hangsúlyt, de valójában évekkel ezelőtt azért indultak el az intézetfejlesztések, mert még 2013-ban is majdnem másfélszer annyi rabot őriztek a hazai börtönökben, mint ahány férőhely volt, a zsúfoltság - jogvédők szerint - néha már a dél-amerikai börtönviszonyokra emlékeztetett. A kormány azonban évekig csak tervezgetett, közben pedig az embertelen fogvatartási körülmények miatt százszámra indultak kártérítési perek az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB): hivatalos adatok szerint csak 2017-2019 között összesen 8,6 milliárd forintot fizetett ki kártalanítás címén a magyar állam. A férőhelybővítő építkezések és felújítások tavaly értek arra a szintre, hogy végre több lett a férőhely, mint a rab, a börtönök telítettsége ma 96 százalékos. Ennél jobban nehezen csökkenhet a létszám – tette hozzá a Népszavának Tóth Tamás, mert hiába lett több cella és ágy, egyre több az elítélt is.
Közismert, hogy Kiskunhalason a régi laktanya átépítésével új börtönt hoztak létre, 2020-ban tíz intézményt bővítettek, de még Márianosztrán és más nagyon régi épületekben is új vezetékeket véstek a falakba és álmennyezet mögé bújtatták a csöveket, elkészült az új börtönkórház is Berettyóújfaluban. Az eredeti tervekkel ellentétben azonban tavaly novemberben a büntetés-végrehajtás nem vette birtokba az épületet. Az országos parancsnok tegnap arról tájékoztatta lapunkat, hogy az intézmény az utóbbi hónapokban a szomszédos állami kórház Covid-részlegeként működött. A civil szakemberek most ürítik ki a kórtermeket, fertőtlenítenek és néhány nap múlva kezdődik a tököli rabkórház átköltöztetése az új, 194 ágyas egészségügyi központba. Tökölön az eddigi kórházépület olyan rossz állapotban van, hogy szinte az alapokig fel kell újítani, majd cellákat alakítanak ki benne – tette hozzá a parancsnok.
A felújításokat a rabok végzik, ahogy maguk állítják elő a konyhai alapanyagok nagy részét is: csirkét és sertést nevelnek, pékséget és tésztaüzemet működtetnek. Az elmúlt évek 150 milliárdos fejlesztési csomagjában megújultak a börtönkonyhák is, sok településen innen hordják az élelmet az iskolákba, óvodákba, más közintézményekbe – sorolta a kevéssé ismert részleteket a Népszavának a BVOP vezetője. Biztonsági és informatikai fejlesztések egészítették ki mindenhol a bővítéseket, például a személyzet javaslatára helyeztek el a folyosókon „vandálbiztos” tábalgépeket, amelyen a fogvatartottak rögzíthetik kérelmeiket. Csak ez a megoldás több százezer ilyen kérelem papír alapú kitöltésétől és iktatásától szabadítja meg a személyzetet. Az őrök munkáját egyszerűsíti egy speciális applikáció is, amely a börtönön belül bárhol megmutatja egy elítélt legfontosabb adatait. A SAFE-rendszernek nevezett csomag hamarosan új elemmel bővül, mert elkészültek az első saját fejlesztésű biztonsági ajtók, amelyeket közös vezérléssel egyszerre lehet majd nyitni, hogy ne kelljen mindig végigmenni a folyosókon és külön nyitni-zárni a cellák ajtaját.
