;

Zöldzóna;kutya;koronavírus;szaglás;

- Még nem váltja fel „kutyaorr” a koronavírus-tesztet

Bár nagy lehetőségek rejlenek a kutyák szimatképességben, szabványokra és további információkra van szükség megbízható alkalmazáshoz.

Bár a kutyaorr remek detektora a koronavírus-fertőzésnek, amerikai közegészségügyi szakértők szerint szabványok kellenének a kórokozót kiszimatoló kutyák alkalmazásához és képzéséhez, továbbá több információ arról, hogy valóban tökéletesen jelzik a vírus jelenlétét valaki szervezetében – írta hétvégi számában a The New York Times című amerikai napilap.

Magánvállalkozások adnak ugyan igazolást kábítószert, robbanóanyagot kiszimatoló kutyák „iskolázottságáról”, ám a betegségek felderítéséről egyelőre nincsenek ilyen okmányok. Igaz, mint lapunk is többször megírta, egyes repülőtereken, vagy sportrendezvényeken már alkalmaznak Covid-szimatoló kutyákat.

Lois Privor-Dumm, a Baltimore-ban lévő Johns Hopkins Egyetem közegészségügyi kutatója a lapnak nyilatkozva kifejtette ugyan, hogy nem is kétséges a kutyák alkalmazásának fontossága a gyógyászatban, ám hiányolta, hogy nincsenek sem etikai, sem szabályzati előírások, sem gyakorlati hasznosulási adatok, sem költségszámok a betegségeket „diagnosztizáló” kutyák esetében. Szerinte azt is meg kellene vizsgálni, hogy széles körben - például a kormányzat részéről - hogyan alkalmazhatnának Covid 19-et szimatoló ebeket.

Cynthia M. Otto - a Pennsylvania Egyetem egyik intézetének igazgatója - arra mutatott rá, hogy a kórok kiszimatolása bonyolultabb drogok vagy bombák azonosításánál. Utóbbiaknál ismert a „célszag”, amely eléggé állandó. Koronavírus felderítésénél viszont csak az ismert, hogy a kutya a vizsgált személy verejtékének vagy vizeletének szagából ítél, ám nem tudni, hogy pontosan miféle vegyület vezérli döntésében.

Ráadásul az emberek szaga elég sokféle - kortól, táplálkozástól és egyebektől függően -, így a „diagnosztaebekkel” kiképzésük során sokféle embert kell végigszagoltatni, hogy ne csaljon a szimatuk.

„Ha egy kutya összetévesztené az influenzát a Covid-fertőzéssel, az rendkívül súlyos hiba lenne” – idézte a lap Ottót, aki kitért arra is, hogy a képzés drága, és a kutyakiképzőket is oktatni kell, tisztességesen megfizetni, ami szintén költséges. Ugyanakkor ő szintén hangsúlyozta, hogy nagy lehetőségek rejlenek a kutyák szimatképességeinek gyógyászati hasznosításában. A lap példaként említette, hogy egy, robbanószert kiszimatoló kutya és tartójának kiképzése 33 ezer dollárba (kilencmillió forintba) kerülhet. 

Márki Zoltánt egy eseti bizottság jelölte, kinevezését pedig az Országgyűlés igazságügyi bizottsága támogatta.