támogatás;Kúria;jelölés;alkotmánybíró;

- Alkotmánybíró lehet a Kúria büntető kollégiumának vezetője

Márki Zoltánt egy eseti bizottság jelölte, kinevezését pedig az Országgyűlés igazságügyi bizottsága támogatta.

Támogatta Márki Zoltán alkotmánybírói kinevezését az Országgyűlés igazságügyi bizottsága hétfői ülésén – jelentette be Vejkey Imre (KDNP) a testület elnöke, miután a jelölésért összehívott eseti bizottság a Kúria büntető kollégiuma vezetőjét javasolta a posztra. A tisztség azért üresedett meg, mert Varga Zs. András korábbi alkotmánybírót a Kúria elnökének választották.

Márki Zoltán meghallgatásán azt mondta, az igazságot, a függetlenséget és az ítélkezést nem tarja bonyolult teoretikus kérdésnek.

„Egy bírónak nincsenek tervei, nekem az üggyel nem célom van, hanem dolgom. Nem a felekkel van elszámolnivalóm, hanem a törvénnyel(...), az Alkotmánybíróságon pedig az alaptörvénnyel”– hangoztatta.

Márki Zoltán a függetlenség lényegének nevezte, hogy nem lehet döntésre utasítani, és ha ezt betartják, akkor nincs baj. Szerinte neki ebben a tekintetben az elmúlt 30 évben nem volt „deficitje”. Hozzátette:

„Az alkotmánybíró legfőbb feladata az alaptörvény védelme, a bírói pedig a hatályos törvény alkalmazása. Ítéletéről ismerszik meg a bíró, a bíróról a bíróság, a bíróság pedig az állam lelkiismerete”.

A bizottsági ülésen Varga László (MSZP) bírálta a jelöltválasztás folyamatát mert, a tavaszi ülésszak vége előtt egy nappal, és a bizottsági ülés előtt néhány perccel tudták meg a jelölt személyét. Az eljárást viszont a testület elnöke „teljesen törvényesnek” nevezte. A bizottság végül 7 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül támogatta a jelölt kinevezését.

Három évtizedes pályafutásMárki Zoltán a Kúria honlapján feltüntetett adatok szerint 1988-ban végzett jogészként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, jogi szakvizsgáját két évvel később közlekedési szakjogászi vizsgáját pedig 2000-ben tette le. Karrierjét a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdte meg 1988-ban bírósági fogalmazóként, 1990-től bírósági titkár, 1996-tól pedig büntető ügyszakos bíró. Nem sokkal később már az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott több beosztásban, így főosztályvezetőként, főcsoportfőnökként, kormányzati főtisztviselőként. Legfelsőbb bírósági bíró lett 2005-től, 2012-től pedig a Kúrián dolgozott több pozícióban, s idén március 15-től lett a Büntető Kollégium vezetője.

A kormánynak nem az lett volna a dolga, hogy a pedagógusok hivatástudatára építsen - mondta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.