Előfizetés

Megszereztük a lakástörvény módosításának a módosítását - maradtak benne trükkös megoldások

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.06.09. 18:16

Fotó: Népszava
Alaposan átdolgozták a lakástörvény Böröcz-féle javaslatot, de azért nem annyira, hogy a NER-lovagok ne vehessék meg a lakásokat.
Egy nappal a Törvényalkotási Bizottság csütörtöki ülése előtt küldték ki a lakástörvény Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő májusban benyújtott módosításának újabb változatát. Mint ismeretes, a több mint 100 ezer bérlakást érintő, egész országra kiterjedő jogszabály első formájában valamennyi önkormányzatnak kötelezővé tette a tulajdonában lévő bérlakások eladását a forgalmi érték legfeljebb 30 százalékáért, de különféle kedvezmények összeadódása esetén akár 10,5 százalékért. A javaslat óriási tiltakozási hullámot indított el, még a kormánypárti polgármestereknél is kiverte a biztosítékot. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az általános vita napján - két héttel ezelőtt - azzal nyugtatgatta a kedélyeket, hogy nem ez lesz a végleges szöveg, minden észrevételt figyelembe vesznek. Böröcz László is végignyilatkozta a kormánymédiát, el-elcsepegtetve információkat a tervezett változtatásokról. A Népszava most megszerezte az új változat szövegét: valóban jelentősen átírtak az eredetit. Az első verzióval ellentétben erősen szűkítették például a vételi jogot. Az új változatban egyrészt kizárólag olyan lakások esetén áll fenn, amelyek világörökségi helyszínen és annak védőövezetében műemléképületben találhatóak, illetve olyan házakban, amelyek akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották. Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én és annak időtartama eléri az öt évet. Van azonban egy csavar. A lakások forgalmi értékének meghatározásánál szerepel egy bonyolult passzus: „A vételi jog jogosultja a forgalmi érték megállapítását a tulajdonos államtól, illetve önkormányzattól e rendelkezés hatálybalépését követő – vagy ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony időtartama e rendelkezés hatálybalépésekor az öt évet még nem éri el, úgy az öt év elteltét követő – egy éven belül kérheti." Vagyis Bayer Zsoltnak, Rákay Philipnek, Palkovics Lászlónak és mindazon NER-lovagoknak nem kell aggódniuk, akiknek most nincs meg a vásárláshoz szükséges 5 éves bérleti jogviszonyuk. Egyszerűen ki kell várniuk, amíg elérik az 5 évet és a ügyelniük kell, hogy egy éven belül benyújtsák a vételi kérelmüket. A felújítás alatt álló lakásokat a felújítás végeztével, illetve 2022. június végétől vehetik meg bérlőik. Azok viszont, akik a törvény hatályba lépésekor három havi lakbérrel vagy más jogcímen tartoznak a bérbeadó önkormányzatnak vagy az államnak, illetve egyéb köztartozásuk van, se most, se máskor nem vehetik meg a bérlakást, ahol élnek. Az indoklás szerint ez a garanciális szabály azért került be a tervezetbe, hogy ezzel biztosítsák: „csak fizetőképes, megbízható személyek élhessenek a vételi jog lehetőségével”. A lakást a bérlő, a bérlőtársak együtt, illetve azok egyenesági rokonai és örökbe fogadott gyermeke is megveheti. Az ingatlanokra négy éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be. Feljebb kalibrálták a vételárakat is. Az új tervezet szerint azoknak, akik már 1996 előtt is bérlők voltak, a forgalmi érték 15 százalékát kell kifizetniük a lakásért. 15-25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát, 5-15 év esetén a forgalmi érték 80 százalékát. Az indoklás szerint ezzel ismerik el a hosszú bérleti jogviszony alatt a lakásra fordított költségeket. Egyösszegű fizetés esetén további 5 százalék kedvezmény érhető el. A részletfizetés idejét viszont 25 évről 15 évre csökkentették. A módosító javaslat külön csoportként kezeli azokat a bérlőket, akik csere útján, tulajdonjog elcserélésével szerezték meg a bérleti jogot. Esetükben szintén csak a forgalmi érték felét kell megfizetni, mivel ezek a bérlők az előterjesztő szerint a cserekor már kifizették a forgalmi érték 50-60 százalékát a tulajdonjog átadásával. A vételi joggal hat hónapig lehet élni, kivéve a fent említett esetet. A javaslat külön foglalkozik a Budai Várnegyedben található lakásokkal. A meghatározás szerint csak a Dísz tértől északra a várfalon belül elhelyezkedő, az Anjou bástya utca – Hunfalvy utca – Franklin utca – Szabó Ilonka utca – Hunyadi János út – Dísz tér – Tóth Árpád sétány által lehatárolt területen belüli ingatlanokat vásárolhatóak meg a fenti feltételekkel. Külön kitétel, hogy a Várban az államon, az önkormányzaton és a magyar állampolgárokon kívül csak valamely uniós tagország, illetve az Európai Gazdasági Térség országainak polgárai szerezhetnek tulajdonjogot, de ők is csak két lakást, kivéve az öröklést. (Ha véletlenül valakinek most több ingatlana van, akkor azért nem kell eladnia.) A lakások eladásából származó bevételt az önkormányzatok a későbbiekben kizárólag saját tulajdonú lakóingatlanok, illetve bérlakások felújítására, továbbá lakáscélú állami támogatáshoz pályázati önrész finanszírozására költhetik. A javaslat csütörtökön kerül a törvényalkotási bizottság elé, így alig pár nap marad az érdemi vitára a jövő hétre tervezett végszavazás előtt.

Az eredeti javaslat módosításából már nemcsak a lóláb, hanem az egész ló kilóg

A Fidesz már nem is próbálja minden bérlakást érintő jogszabályba burkolni a valós célt: az így-úgy megszerzett budavári bérlakások megvásárlásának biztosítását a csókosoknak – így reagált lapunknak a Böröcz-féle lakástörvény módosítás új verziójáról Hiszékeny Dezső (MSZP) országgyűlési képviselő, aki szerint a fideszes honatya első körben nem mérte fel, hogy milyen nagyságú ingatlanvagyon kiárusítását rendelte volna el. A kormánypárti városvezetők háborgása azonban meghátrálásra késztette, így végül ki kellett „herélnie” a jogszabálytervezetét.  Ám azzal, hogy a Törvényalkotási Bizottság ülése előtt egy nappal nyújtották csak be a módosítást, lehetetlenné tették az érdemi vitát, hiszen az ellenzéknek már nincs ideje ellen-módosító javaslatra.  Az egyik legálságosabb módosítás Hiszékeny szerint a vételi jog gyakorlásának 5 éves bérleti jogviszonyhoz kötése, mivel ez az időkorlát nincs határnaphoz kötve, így a mostani bérlőnek elég kivárni, amíg eléri a kívánt időtartamot. Akkor egyszerűen jelzi vételi szándékát, az önkormányzat pedig köteles lesz neki eladni a lakást. De azt is erősen kérdéses rendelkezésnek tartja, hogy a bérlakást tulajdonjogért cserélőknek a forgalmi érték 80 százaléka helyett csak 50 százalékot kell fizetniük, mint ahogy a földszinti lakások üzletté, étteremmé alakíthatósága sem szolgálja a városrész érdekeit.  „Ez egy nagyon szűk kegyelt réteg igényeit kiszolgáló kicsinyes jogszabály, amely kitűnően illeszkedik a Fidesz lakáspolitikájába, amelynek farvizén 300 milliárdot szórtak el az idén, holott ennyi pénzből több ezer bérlakást építhettek volna, amely valóban enyhíthetné a lakhatási válságot és segíthetné a mobilitást” – hangsúlyozta a politikus, aki korábban 8 évig volt alpolgármester abban a XIII. kerületben, ahol az országban szinte egyedüliként építenek bérlakásokat. Minden meghirdetett lakásra több tucat pályázat érkezett, erre lenne tömeges igény, nem a várbeli lakások kiárusítására – tette hozzá Hiszékeny.

Hamarosan összeáll az ellenzék programja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.09. 18:12

Fotó: Népszava
Karácsony Gergely szerint nem lesznek benne meglepetések.
A hat ellenzéki párt közös minimumprogramjának megalkotása az utolsó előtti fázisban van, talán néhány kérdést kell még tisztázni. Ez egy vitairat, amit társadalmi vitára szeretnének bocsátani

- mondta el a főpolgármester az ATV híradójának.

Karácsony Gergely ismertetése szerint a fő vitatott kérdéseket, ahol a szakértők nem tudtak megállapodni, a pártelnökök már rendezték, így ez a program hamarosan olvasható és véleményezhető lesz. Az előválasztási miniszterelnök-jelölt szerint sok meglepetés ebben a programban nem lesz, az ellenzéki pártok ugyanis az elmúlt időszakban sok javaslatot fogalmaztak meg. Az biztos, hogy egy sokkal igazságosabb és sokkal demokratikusabb Magyarország víziója rajzolódik ki ebből.  Azt hangoztatta, hogy a hatpárti program által kialakított "térképről" nem nagyon lehet eltérni, hiszen egy koalíciós kormányzásra készülnek, mind a hat párt támogatása kell ahhoz, hogy a miniszterelnök kormányozni tudjon. Ami fontos, hogy ki hova teszi a hangsúlyokat, ki milyen jövőképet kínál, ebben nagy mozgástere lesz a miniszterelnök-jelölteknek - ő maga egyébként ezzel a mozgástérrel szeretne élni. Jelezte, nem fog olyat mondani, ami ellentétes ezzel a programmal, olyat fog képviselni, ami a program velejével azonos, de nagyobb súlyt szeretne helyezni bizonyos ügyekre. A program szövegét egy honlapon fogják közölni, ami egy interaktív felület lesz, itt lehet majd véleményezni is.  
"Ha úgy tetszik, bizonyos szimbolikus vagy világnézeti vagy nemzetpolitikai ügyekben egy centristább, bizonyos társadalompolitikai, gazdaságpolitikai ügyekben pedig inkább egy szociáldemokrata hangsúlyt szeretnék adni ennek a programnak, de nem lesz semmi ellentétes az én miniszterelnöki programomban, azzal ami ebben a hatpárti programban szerepel"

- fogalmazott Karácsony Gergely.

Karácsony szeretné látni az ellenanyag-tesztek eredményeit

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.09. 16:46

Fotó: Béres Márton / Népszava
A főpolgármester levelet írt Orbán Viktornak, amiben több lépés megtételére sürgeti a miniszterelnököt.
"A kormánynak lépnie kell. A laboratóriumi ellenanyag-tesztek eredményeinek azonnali nyilvánosságra hozatalát, ingyenes ellenanyag-tesztelési lehetőséget, illetve azoknál, akiknél az első két oltás nem termelt megfelelő mennyiségű ellenanyagot, a harmadik oltás felvételének biztosítását kezdeményeztem ma a miniszterelnöknél"

- írta szerdai Facebook-posztjában a főpolgármester.

Karácsony Gergely arról számolt be hogy az elmúlt napokban több embertől is segélykérő levelet, megkeresést kapott. Így tett az a több mint 3 ezer főt számláló csoport is, amelyben azok osztják meg egymás között tapasztalataikat, akik maguk, vagy akiknek hozzátartozóik Sinopharm vakcinát kaptak, ám az ellenanyag-vizsgálatok negatív eredményt mutattak, vagyis a védettség az oltás ellenére sem alakult ki náluk. Kedden az ő képviselőjükkel is találkozott és meghallgatta a kéréseiket. Megjegyezte, azokban az elsősorban arab országokban - ahol tömegesen oltottak a kínai vakcinával - szinte mindenhol lehetőség van harmadik oltásra, másik vakcinával. Ebbe az irányba indult Szerbia is. Emlékeztetett, hogy nem csak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői mondják, hogy az idősebb korosztályban, a 60-65 év felettieknél a Sinopharm  vakcina több esetben nem eredményezett kellő védettséget. A politikus szerint állítólag magyar laborok is hasonló eredményre jutottak. Éppen ezért a városvezető azt kérte a miniszterelnöknek címzett levelében, hogy az Operatív Törzs az EESZT adatai alapján haladéktalanul hozza nyilvánosságra, hogy az egyes oltások esetében a második oltás utáni tizennegyedik napot követően vénás vérből végzett, laboratóriumi ellenanyagtesztek korcsoportonként összesítve milyen eredményt adtak. Ha ezek az adatok azt támasztják alá, hogy bizonyos oltások esetében egyes korcsoportokban nem termelődik megfelelő mennyiségű ellenanyag az emberi szervezetben, akkor mihamarabb gondoskodjon az érintett oltotti kör adott korcsoportja számára ingyenesen hozzáférhető ellenanyag-tesztelésről. Végezetül pedig azt kérte, hogy a kormány gondoskodjon egy harmadik oltásról is azok esetében, akiknél nem alakult ki a kellő szintű védettség. Karácsony Gergely mindehhez felajánlotta a Fővárosi Önkormányzat együttműködését is. "Amennyiben a kormány belátható időn belül nem intézkedik az ingyenes ellenanyag-tesztelés lehetőségéről, Budapest a saját lehetőségeihez mérten megteszi a szükséges lépéseket" - jelentette ki, ám a pontos részleteket egyelőre nem ismertette. 
"Ebben a propagandával sújtott politikai közegben fontos világossá tennem: nem a kevesebb, hanem a több és jobb oltás mellett érvelek, a valódi biztonság, a valódi védettség érdekében. Lehet ezt oltáspártiságnak is nevezni, de talán így pontosabb: felelősség"

- zárta sorait a főpolgármester.

A Népszavának egyébként Puskás László biológus, a Szegeden magánlaboratóriumot működtető Avidin Kft. ügyvezetője egyébként azt nyilatkozta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy akinek az oltás hatására nem alakult ki antitestest védelme, annál nagy százalékban a sejtes immunitás sem fejlődik ki. A szakember kijelentéseivel kapcsolatban az operatív törzs és a szakminisztérium sem reagált lapunk megkeresésére.