Öt év alatt a két és félszeresére nőtt a legnépszerűbb nyaralóövezetekben meghirdetett lakások és házak iránti érdeklődés, ami az árakat is jelentősen felhúzta. Csupán az utóbbi egy évben 35 százalékkal drágult a Balaton északi partján az átlagos négyzetméterár, a déli parton pedig 20 százalékkal kell többet fizetni – derül ki az ingatlan.com 40 ezer hirdetés alapján készített elemzéséből. A Velencei tónál 17-20, a Tisza-tónál 20, a Dunakanyarban 44-59 százalékkal ugrottak meg az árak.
Öt éve alig 32 ezer érdeklődés érkezett a legfelkapottabb nyaralóövezetekben - a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Dunakanyar környékén – található lakóingatlanokra január és május között, idén viszont már több mint 77 ezer – részletezte Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Egyes településeken még nagyobb mértékben nőtt a kereslet. A Tisza-tó partján lévő poroszlói ingatlanok iránti érdeklődés például közel tízszeresére nőtt, emellett több balatoni település - köztük Balatonszőlős, Balatonakali, Ábrahámhegy - ötszörös-hatszoros keresletnövekedést könyvelhetett el.
Így, miközben a használt lakások országos piacán az idei élénkülés elsősorban az adásvételek számában látszik, ami egyelőre nem eredményezett jelentősebb drágulást, a nyaralók piacán jelentős áremelkedés érzékelhető.
Balogh László szerint a nyaralóövezetek felfutása annak köszönhető, hogy a 2015-2019 közötti lakásárrobbanást követően a befektetők a nagyvárosok helyett a nyaralóterületek irányába mozdultak el. A koronavírus-járvány megjelenése miatt megtorpant az országos lakáspiac, ám a nyaralókra ez nem volt igaz. Ez részben a karanténhatással magyarázható, vagyis azzal, hogy a korlátozások miatt sokan a vízparti vagy ahhoz közeli települések felé fordultak, kertes házakat keresve.
Az erős kereslet jelentős drágulással párosult. A Velencei-tónál Gárdonyban az átlagos négyzetméterár idén június elején 655 ezer forint volt, ami 20 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Velence településen pedig 17 százalékkal 618 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, miközben az eladó lakóingatlanok száma, azaz a kínálat lényegében stagnált.
A Balaton északi és déli partja átlépte a 700 ezres lélektani határt az átlagos négyzetméterárakban, amire az országban eddig csak Budapesten volt példa. Az északi parton található Veszprém megyei településeken 756 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ami 35 százalékos növekedést jelent éves szinten. A kiugró mértékű drágulásban szerepet kapott, hogy a kínálat 40 százalékkal csökkent. A Balaton déli partján lévő településeken kereken 700 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár, ami 20 százalékos drágulásnak felel meg. A tó mindkét partján vannak olyan települések - például Tihany, Alsóörs vagy éppen Szántód -, ahol 1 millió forintot bőven meghaladó négyzetméterárral találkozhatnak a vevők. Balogh László megjegyezte: a Balaton-parti településeken tapasztalható egymillió forintos átlagos négyzetméterárak annak is köszönhetők, hogy rengeteg új lakóingatlan épül a térségben, főként értékesítési céllal.
A Tisza-tónál is 20 százalékkal mentek feljebb az árak az elmúlt egy évben, de itt még alacsonyabb az árszint: az eladó ingatlanokért négyzetméterenként 172 ezer forintot kértek a tulajdonosok. Abádszalókon ugyanakkor 175 ezer, Poroszlón pedig 179 ezer forint volt az átlagos kínálati négyzetméterár.
A Dunakanyar népszerű települései közül Zebegényben, Nagymaroson, Visegrádon idén júniusban 457-542 ezer forintért kínálták eladásra az ingatlanok négyzetméterét, ez pedig 44-59 százalékos éves drágulásnak felel meg. A Dunakanyartól Budapest felé található Kisorosziban 80 százalékkal, Tahitótfaluban pedig 43 százalékkal mentek feljebb az árak, ez az előbbi településen 553 ezer, utóbbin 494 ezer forintos négyzetméterárat jelentett. A Dunakanyarban tapasztalt árrobbanás Balogh László szerint nem meglepő, mert a környék egyben a fővárosi agglomerációs övezet részeként is funkcionál, ahová folyamatos a kivándorlás Budapestről.
