MNB;utazás;kamatemelés;forinterősödés;

- Drágább lesz a külföldi nyaralás, mint bármikor

Látványosan erősödött az elmúlt napokban a forint az euróval szemben, de ez még így is nagyon messze van a 2020 előtti árfolyamszintektől. A magyaroknak egyébként sincs sok pénze nyaralni.

A pandémia harmadik hullámának végén egyre többen figyelnek az országhatárokon túlra annak reményében, hogy összejöhet egy pár napos, egyhetes nyaralás. Külföldre kacsingatókat reménnyel tölti el a forint elmúlt hetekben tapasztalt erősödése, hisz az eurót az elmúlt napokban már 345 forinton is jegyezték, igaza az átlagár inkább a 347 forint körüli sávban keresendő. A forint erősödésének több oka is van, egyrészt a külpiacokon a dollár gyengülése, de sokkal inkább a jegybank beígért és másfél héten belül megvalósuló kamatemelése. A jelenlegi euróárfolyam ahhoz még kevés, hogy ne legyen drágább a külföldi nyaralás mint volt két évvel ezelőtt, ám arra már elegendő, hogy reményt keltsen: lesz ez még olcsóbb is. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt hetekben a monetáris politikájában tett egy félfordulatot és a növekedés erősítése helyett az infláció elleni fellépésre koncentrál – értékelte Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az utóbbihetek jegybanki megnyilvánulásait. Két hete Virág Barnabás MNB alelnök nagyon világosan utalt arra, hogy a MNB Monetáris tanácsa következő – június 22.-i – ülésén kamatot fog emelni. Ezt a piac már be is árazta, mind a kamatokba, mind a forintárfolyamba, így arra számítanak, hogy a jelenleg még 0,6 százalékos alapkamat 0,9 százalékra emelkedik.

Nyeste Orsolya szerint arra kell már figyelni, hogy milyen üzenetet küld a Monetáris Tanács, hogyan gondolkodnak a további kamatpolitikáról. Ha konkrét forgatókönyvvel áll elő az MNB és világossá teszi, hogy júniusit akár több kamatemelés is követheti, ebben az esetben még tovább erősödhet a forint. Ha viszont azt üzeni, hogy a jegybank adatvezérelt üzemmódba kapcsol, vagyis a bejövő inflációs adatok ismeretében dönt, akkor kisebb az esélye a további forinterősödésnek.

A forintpiac jelenleg várakozó állásponton van, abban biztosak lehetünk, hogy az elmúlt hónapokban látott gyenge forint nem tér vissza. A valószínűbb forgatókönyv szerint a nyáron a most kialakult új erősebb sávban 345-355 között marad az euró, de 10 forintos kilengések elképzelhetők. Amennyiben a jegybank szigorító pályára áll, úgy nem zárhatjuk ki, hogy az euró ára, akár 330-335 forintos szintig is leesne, de ennek kisebb a valószínűsége – mondta Nyeste Orsolya. Az elemző szerint a külföldre készülőknek a jelenlegi 347 forintos áron – már ha valutát akarnak váltani –, akkor érdemes lehet lassan elkezdeni vásárolni.

Trippon Marianna CIB Bank elemzője szerint a hazai deviza lényegében a cseh koronával és a lengyel zlotyval mozgott együtt az elmúlt héten. A forint a stabil külső környezet közepette folytatta felértékelődését, így az euró árfolyama a hét első felében tesztelte a pszichológiailag és technikailag fontos 345-ös határt, erre 2020 nyara óta nem volt példa – tette hozzá. Az elemző szerint ez a szint azonban egyelőre nehezen áttörhetőnek tűnik. Úgy véljük, hogy rövid távon maradhat a szűk sávban (345-350) való kereskedés, míg a hosszabb távú kilátások a következő néhány hónap inflációs adataitól és az arra adandó jegybanki válaszoktól függenek - tette hozzá Trippon Mariann.

Az elmúlt hetekben látott forinterősödés, hosszabb távon szemlélve egyelőre csak apró, ám kedvező botlásnak tűnik. A euróárfolyam a koronavírus-járvány kitörésééig 340 forint környékén ingadozott és igazából azóta sem tért magához. Jól látható, hogy az utolsó „szabad” nyáron, 2019 júliusában az euró 320-330 forintos sávban volt, ehhez képest a mostani 347 forintos árfolyam is gyengének mondható.

A pénzhiány áll a nyaralás útjában A magyarok többsége, 57 százaléka idén csak maximum négy éjszakás, belföldi kikapcsolódással számol, mindössze 16 százalék tervez hosszabb külföldi nyaralást. Az utazástól nem a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások, hanem a pénzhiány tartja vissza a megkérdezetteket – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. 56 százalék mondta ugyanis, hogy nincs elég pénze a nyaralásra, míg az érvényben lévő korlátozások 25 százalékot tántorítanak el az utazástól, és mindössze 22 százalék tartja ezt korainak és kockázatosnak. A megkérdezettek 24 százaléka inkább más célra használná fel a megtakarításait, semmint utazásra, 7 százaléknak csak rövidebb utazásra lenne pénze, de inkább egy nagyobb útra gyűjt, míg 15 százaléknak egyszerűen nincs ideje a nyaralásra. 

Béremelést, a tanári fizetések vetítési alapjának minimálbérhez kötését ígéri a pedagógusoknak kormányváltás esetén az MSZP és az LMP is pedagógusnap alkalmából.