egyház;gyermekvédelem;nevelőszülő;

- Újraosztott szerepek, kiszervezett gyerekek

A kormány extra támogatással segíti az egyházak térnyerését a szociális ellátásban. A nevelőszülői hálózatok már szinte teljes egészében egyházi fennhatóság alá kerültek.

Újraosztják a szerepeket a hazai gyermekvédelemben. Az Orbán-kormány által több, mint egy évtizede elindított átalakítás egy részét – például a nagy létszámú gyermekotthonok kiváltását, a fenntartói, felügyeleti feladatok szétválasztását, a családból kiemelt gyerekek nevelőszülőknél való elhelyezését – a szakmai is üdvözölte. Az intézmények és nevelőszülői hálózatok fenntartóváltása sem lett volna ellenükre, hiszen az állam nem a legjobb gazda, de az egyenlőtlen feltételek mellett lebonyolított versenyfutás a feladatokért ma már inkább vesszőfutásra hasonlít, ahol se az önkormányzatoknak, se a civil szervezeteknek nem osztanak lapot.

A fővárosi nevelőszülői hálózat fenntartóváltása – a budapesti Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) nevelőszülői júliustól nem az állam, hanem a katolikus egyház kötelékébe tartozó Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz tartoznak –, amiről elsőként a 444 írt, valójában az utolsó láncszem volt a hálózatok újraosztásában. Miközben zajlik a gyermekotthonok és más szociális intézmények erőltetett ütemű fenntartóváltása is.

Az Orbán-kormány nem sokkal hatalomba lépése után hozzálátott a szociális ellátórendszer átalakításának. Első lépésként állami kezelésbe vették az önkormányzatok által működtetett fogyatékkal élő, pszichiátriai és szenvedélybetegeket fogadó, illetve gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményeket 2013-ban. Az önkormányzatoknak ez megkönnyebbülést is hozhatott volna, csakhogy az államosítás okán tetemes ingatlanvagyonról és normatíváról is le kellett mondaniuk.

A kormány távlati terveiben már akkor szerepelt a nagy létszámú gyermekotthonok felszámolása, aminek örült ugyan a szakma, de arra is felhívták a figyelmet, hogy az intézmények kiváltására nevelőszülői hálózat önmagában nem elégséges. Az egyházak szerepvállalását is kérdésesnek találták, mivel a költségvetés számára sokkal nagyobb kiadást jelentenek, mint az önkormányzati, illetve civil fenntartók.

A vatikáni egyezmény okán ugyanis az egyházak a civileknek adott állami működési támogatás 170 százalékát kapják, ráadásul az állam egy tavalyi jogszabállyal elkezdte egyházi tulajdonba adni az általuk használt ingatlanokat is. Néhány hónap alatt több tucat gyermekotthon került ingyen az egyházakhoz.

– A gyermekvédelem társadalmasítása nem most kezdődött, hanem az új gyermekvédelmi törvény 1997-es elfogadásakor. A cél azt volt, hogy öt éven belül civil és egyházi fenntartókhoz kerüljön az állami intézmények zöme, amely egyúttal azt a célt is szolgálta, hogy különválasszák a családokból kiemelt gyerekek ellátását és az ellenőrzést – magyarázta a Népszavának Radoszáv Miklós, a fővárosi gyermekvédelem egykori vezetője. Szerinte abszolút szakmai konszenzus volt ebben. A folyamat azonban nagyon elhúzódott, mostanra jutottak el oda, hogy a nagy otthonokat „lebontották”, az állami gondozott gyerekek 70 százaléka nevelőszülőknél nevelkedik.

– A felügyeleti és ellátási szerepek szétválasztása üdvözlendő – erősítette meg a fővárosi TEGYESZ igazgatója, Kuslits Gábor is a Népszavának, amikor a nevelőszülői hálózat átadásáról kérdeztük, többet azonban a felettes szerv engedélye nélkül nem mondhatott.

Radoszáv Miklós szerint nincs semmi gond az egyházak térnyerésével, hiszen a világ más részein is nagy szerepet vállalnak a szociális szférában. Nem tud arról, hogy bárhol is gond lett volna az egyházi fenntartók megjelenéséből. Sőt éppen a Szent Ágota készítette el az első átfogó kutatást az állami gondozottakról, amelyre azután felépített egy képzési rendszert. Elsőként indultak és kiváló szakmai munkát végeztek a Váci Egyházmegye drogfüggő kamaszokat fogadó otthonában is. Radoszáv szerint a nevelőszülővé váláshoz kell egy plusz belső indíttatás, a folytatáshoz pedig külső segítség, amit a hit és az egyházi közösség meg tud adni, így az egyházak könnyebben tudnak nevelőszülőket toborozni. Franciaországban ez már teljesen egyházi feladat.

– Az egyházak szerepvállalása a gyermekvédelemben valóban jelentős a világ számos országában. A szociális munka klasszikus egyházi tevékenység. Csakhogy másutt évtizedek voltak arra, hogy az egyházak szétválasszák a hitéleti és a szakmai munkát, Magyarországon viszont elmaradt ez a folyamat. A jelenlegi egyházbarát kormány egyszerűen úgy döntött, hogy a gyermekvédelem az egyháznál van a legjobb helyen, amit a civil fenntartókat súlyos hátrányba hozó kiegészítő normatívával támogatnak meg. Így a gyermekvédelem tisztításába korántsem egyenlő eséllyel kapcsolódhattak be a civil szervezetek – magyarázta Szilvási Léna, a szinte egyedüli önálló civil gyermekvédelmi ellátóként működő, jelenleg 270 gyereket gondozó, 100 fős nevelőszülői hálózatot fenntartó SOS Gyermekfalu egyik szakmai igazgatója, aki szerint a külföldi szervezetek számára elfogadhatatlan a hazai finanszírozás „égebkiáltó igazságtalansága”.

A gyermekvédelmi szakellátás erőltetett menetben történő átadása Szilvási szerint szakmai szempontból se szerencsés. Az egyházak bizonyos területeken, így például a szenvedélybetegek gondozása terén valóban sok szakmai tapasztalatot halmoztak fel az elmúlt évtizedekben. De a gyermekvédelem más területein éppen a gyors bővülés miatt nem rendelkeznek ilyen háttérrel. Szilvási úgy véli, hogy a fejlődést nem segíti az sem, hogy az egyházi fenntartókra külön szabályok vonatkoznak. Radoszáv viszont úgy látja, hogy azonos elbírálás alá esnek, hiszen a működési engedélyt és a két évente kötelező ellenőrzést minden fenntartónál a kormányhivatalok látják el. Azt viszont elismeri, hogy az egyházak külön módszertani intézményeket hoztak létre.

Különösen nehéz terep a nevelőszülői hálózatok működtetése. Az elmúlt évek kormányzati intézkedései – 2014 óta foglalkoztatási jogviszony a nevelőszülőség, ami több juttatással jár – nyomán alig nőtt az erre vállalkozók száma. A KSH adatai szerint 2014 óta alig 167 szülővel lettek többen, jelenleg 5531 nevelőszülő dolgozik. Tavaly a korábbiakkal ellentétben jelentősen megugrott a különleges ellátásra szoruló gyerekek nevelését vállalók száma, miközben az átlagos gyerekeket fogadóké csökkent. A fordulatban talán az is szerepet játszik, hogy a különleges és speciális igényű gyerekeket fogadó nevelőszülők külön – a minimálbér 5 százalékának megfelelő – pluszjuttatást kapnak. Az Magyar Tudományos Akadémia korábbi kutatása egy másik jelenségre is felhívta a figyelmet: a nevelőszülők megyei eloszlása jelentős egyenetlenségeket mutat. Kétharmaduk az 5000 fő alatti lélekszámú kis településen él, bizonyos megyékben, régiókban –Szabolcs-Szatmár-Beregben, Hajdú-Biharban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnokban – pedig kimagasló a nevelőszülők "népsűrűsége". Éppen ott, ahol magas a szegénységi kockázatú települések száma. Az osztrák határ közelében viszont lasszóval se lehet nevelőszülőt fogni.

– Mindezekkel együtt is kevesebb nevelőszülő van, mint amennyire szükség lenne – állítja Szilvási Léna, így nem sikerül maradéktalanul betartani azt a törvényi kötelezést, miszerint minden 12 év alatti állami gondozásban lévő gyerek nevelőszülőhöz kerüljön gyerekotthon helyett. Ráadásul a hiány okán a terhelhetőbb, vállalkozó kedvűbb családok gyakorta 3-4-5 gyereket nevelnek, de akad 7-9 gyereket gondozó is. A nevelőszülők is érdekeltek a több gyerek fogadásában, mivel úgy sokkal jobban kijönnek az egyébként nagyon szűkmarkú ellátmányból. Ez ugyanakkor gyorsabb kiégéshez vezet. A munkalehetőséget nem igazán kínáló vidékeken pedig ez csapdahelyzetet teremt, hiszen hiába fáradnak bele a nevelőszülőségbe, nem tudnak kilépni belőle.

– Sok éven át próbáltam összehozni egy adatbázist a nevelőszülőkről, amelyből kiderült volna, kik azok, akik egyik hálózatból a másikba vándorolnak és mindenütt csak addig maradnak, amíg ki nem derül az alkalmatlanságuk. Nem sikerült, most pedig az adatvédelmi szabályok okán nincs is rá esély – mondta Radoszáv Miklós, de bízik benne, hogy a fenntartóváltások után számon lehet kérni a szolgáltatókon a minőséget. A piac szerinte bezárult, már nem igen lesznek új szereplők.

Az egyház nevelőszülői hálózatok terén elért csaknem egyeduralmi helyzete bebetonozódott. A többi szociális területen is fokozódik a térnyerése. A KSH adatai szerint 2006-ban még az egy százalékot sem érte el az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézmények aránya, tíz évvel ezelőtt már közelítette a 20 százalékot, tavaly pedig elérte a 60 százalékot. 2010-ben a családból kiemelt gyermekek alig 7, 2018-ban már 47 százalékát helyezték el egyházi hálózatnál. Az egyházi nevelőszülői hálózatok száma 2018-ban megegyezett az államival, míg civil fenntartásban 7 működött az országban. Ma már egy civil szervezet végzi önállóan ezt a tevékenységet, a többi mind egyházi kézben van vagy azzal társult.

– A kormány stratégiai partnerként tekint az egyházakra – jelentette ki Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár a tavalyi törvény elfogadásakor, szerinte a szociális törődésnek fontos része a lélek gondozása is, amelyet az egyházak kiválóan végeznek. Így azután nem ritka, hogy az átvett intézményeknél az értekezlet bibliaolvasással kezdődik, a templomjárás nem kötelező, de elvárt tevékenység. A Szent Ágota büszkén vallja, hogy „nem csupán egy gyermekvédelmi intézmény, hanem egy keresztény szemléletmódot valló közösség”, ahol Isteni fénykép néven hirdetnek fotó pályázatot, a szavalóversenyre pedig a történelmi keresztény irodalomból válogathatnak művet a gyerekek.

Szolgálatnak tekintik

Természetesen, mint minden korábbi esetben, most is a kormányzat felkérése nyomán vett át állami feladatot a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató a szakosított ellátásban, hasonlóképp más történelmi egyházakhoz – válaszolta lapunknak Kothencz János főigazgató, amikor a fővárosi TEGYESZ működtetésének átvállalásáról kérdeztük. Az egyház azért tesz eleget a felkérésnek, mert szolgálatnak tekinti a gondoskodást. Az egyháztól el is várja a társadalom, hogy a legnehezebb helyzetben élőkkel foglalkozzon – idézzük a főigazgatót. A Szeged-Csanádi Egyházmegye is azoknak a közfeladatoknak az ellátását végzi intézményeiben, amelyek hagyományosan az egyházak küldetéséhez tartoznak.

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató 10 éve jelen van a Budapest-Esztergomi Főegyházmegye területéhez tartozó Komárom-Esztergom megyében, valamint a fővárosban. „Adott volt, hogy a Budapesten közel egy évtizede szervezetünkhöz tartozó sok férőhelyes nevelőszülői hálózathoz csatlakozzon a júliustól átkerülő, kisebb létszámú szolgáltatási egység” – fogalmazott Kothencz János.

A feladat átvételére vonatkozó felkérést követően a jelenlegi fenntartó szervezésében tájékoztató zajlott 2021. május 7-én. Erre az online formában megtartott eseményre a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató is meghívást kapott: „itt szervezetünk bemutatkozott az érintett nevelőszülőknek, és lehetőséget adtunk a működésünkkel kapcsolatban felvetődő kérdésekre, amelyeket meg is válaszoltunk”. A tájékoztató összehívása, megtartása, valamint a nevelőszülők nyilatkoztatása az átvétellel kapcsolatban jogszabály szerint a jelenlegi fenntartó, azaz a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) feladata. - Czene Gábor

A külügyi szóvivő szerint az ilyen akciók hátráltatják a két ország együttműködését.