Kommunikációs offenzívát indított Emmanuel Macron francia elnök. Ugyan elődjeihez viszonyítva nem áll rosszul a közvélemény-kutatásokban, két elődjével, Nicolas Sarkozyval és Francois Hollande-dal szemben minden esélye megvan arra, hogy második elnöki mandátumot szerezzen, de nem mehet biztosra. A felmérések egyöntetűen úgy látják, hogy a jobboldali populista Marine Le Pen megnyeri az első fordulót, s ha ez valóban bekövetkezne, az olyan folyamatokat indíthat el, amelyek nyomán a két forduló között megfordul a közhangulat, és Macron veszít a második körben.
Ezt akarja elkerülni, ezért támadásba lendül, megsokszorozza a médiaszerepléseit. Stratégiájának változását jelzi, hogy nemrégiben két népszerű influencert fogadott (Mcflyt és Carlitót), akik 6,6 millió követővel rendelkeznek a Youtube-on, s az elnökkel való találkozójukról szóló bő félórás beszámolót több mint 13 millióan tekintették meg a közösségi oldalon. Ezután Macron hosszú interjút adott a Zadig nevű magazinnak. Ebben elmondta, Franciaország „új aranykor” küszöbén áll, úgy vélte, a mostani időszak a reneszánsz kezdetét idézi a sötét középkor után.
Ezt követően, múlt héten Ruandába látogatott, ahol bocsánatot kért az 1994-es népirtásban játszott francia szerepért. Kigali már régóta azzal vádolja Párizst, hogy bűnrészes volt a 800 ezer ember, többségükben a tuszi nemzetiséghez tartozók meggyilkolásában.
Ez azonban csak a bevezetés volt, Macron „nagy menetelése” valójában csak most kezdődik és hat hétig tart, írja a Le Figaro. Lot megyében szerdán kezdte meg körútját, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen az emberekkel. Július közepéig aztán hetente két régiót keres fel. Fel akarja mérni az ország állapotát a koronavírus-járványt követően, mondja az Elysée palota, s az utca emberétől érdeklődik arról, hogy vészelték át az elmúlt bő egy évet. Szerdán és csütörtökön több település utcáin sétált elegyedett szóba a helyiekkel. A Le Monde szerint a fő cél az, hogy megszólítsa a fiatalokat, akik az átlagnál nagyobb arányban maradnak távol a különféle voksolásoktól. Ezt támasztja alá: májusban Macron az ifjúság körében népszerű közösségi oldalon, a TikTok-on keresztül jelentette be, hogy kiterjesztik a kísérleti "kulturális bérlet" programot, és minden 18 évesnek 300 eurót ajánlanak fel, amelyet művészeti és kulturális tevékenységekre költhetnek, például mozi- vagy színházjegyekre, múzeumlátogatásokra, tánc-, ének- vagy színjátszó órákra.
Macron hasonló stratégiát folytat, mint 2016-ban és 2019-ben. Egy évvel a 2017-es elnökválasztás előtt az országot járta, ekkor ismerték meg a franciák és építette fel imázsát, 2019-ben pedig „társadalmi vitát” indított a sárgamellényesek tüntetései nyomán, kedélyjavító intézkedéseket hozott, látszólag a lakosság bevonásával.
A június végén esedékes regionális választáshoz Macron sem fűz nagy reményeket, egyetlen célja a 2022-es elnökválasztáson való győzelem. Azt sugallja, a járvány után végre lehetőség van a normális élethez való visszatéréshez. Természetesen programjában továbbra is központi szerepet kap a koronavírus. Bár hamarosan a fedett étkezőhelységeket is újranyitják, a Covid árnyéka még mindig ott lebeg. „Bizakodóak és derűlátóak vagyunk, de a járványnak még nincs vége” – figyelmeztetett az Elysée palota.
Macron valójában megválasztása óta rendre a reformok embereként lépett fel, de ezt a folyamatot megakasztotta az ország lezárása. Ezért is tapasztalható a részéről némi türelmetlenség, hogy visszatérjen a ringbe. Ez valójában már május 19-én, a jelentősebb korlátozások feloldása után megtörtént, amikor az egyik teraszon közösen kávézott Jean Castex miniszterelnökkel. Most azonban elsöprő támadásba lendült és közvetlen munkatársaitól is nagyobb aktivitást kért. Gabriel Attal kormányszóvivő is vehemensebb lett az utóbbi időben, Richard Ferrand, a nemzetgyűlés elnöke pedig a Paris Match lapban méltatta az ötéves ciklus utolsó negyedévének érdemeit.
Az utóbbi hónapban folyamatosan emelkedett Macron népszerűsége, a fokozatos nyitás jót tett megítélésének, így ezt a kedvező hullámot próbálja meglovagolni. Közvélemény-kutatók rámutatnak, hogy 2018 vége, vagyis a sárgamellényesek akciói révén kialakult politikai válság tetőzése óta még javított is népszerűségén. Bruno Jeanbart, az OpinionWay iroda alelnöke azonban kifejtette, népszerűségének javulása nagyban összefügg azzal, hogy a korlátozások feloldása miatt javult a hangulat az országban. De kérdés, mit hoz a jövő.
