Így lényegében a Fidesz frakció 29 oldalon részletezett módosítóit fogadhatja el a kormánytöbbség a ma esedékes újabb bizottsági ülésen. Az előterjesztő Szűcs Lajos fideszes képviselő szerint ezek szinte kivétel nélkül helyesírási hibát korrigáló, illetve hiányt nem növelő javaslatok.
A módosító javaslatban szerepel egy, az eredeti költségvetésben is szereplő 29,8 milliárdos előirányzat átnevezése, amit a külügy kap „tőkealaphoz történő hozzájárulás” címen. Az csak a kevesek által forgatott fejezeti kötetből derül ki, hogy ez valójában Magyar-Indonéz Tőkealap, amely az „Indonéziában végrehajtásra kerülő infrastrukturális nagyprojektek megvalósulásához szükséges tőkebefektetések fedezetét biztosítja”. Vagyis a magyar adófizetők pénzéből a kormány infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre Indonéziában, amely csak jövőre mintegy 30 milliárd forintba kerül. A projektet – az indonéz autópálya-fizetési rendszer kiépítést - Szijjártó Péter külügyminiszter korábban a „keleti nyitás” mérföldkövének nevezte idén egy interjúban, igaz akkor azt nem említette, hogy ezt a magyar adófizetők állják. A rendszert egy veszteséges, százmilliós forgalmú cég, a Roatex Ltd Zrt. építené ki, ám úgy látszik az adófizetők pénzéből és a nem tulajdonosok vagy a cég saját tőkéjéből. A Roatexnek három meghatározó tulajdonosa van: Nagy Szabolcs a cég igazgatója, az indonéz lakhelyű Peter Ong, illetve Jellinek Dániel magyar milliárdos. A cégben egy százalékos csendestárként megjelenik az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.is. Hogy még bonyolultabb legyen a kép a költségvetési tőkealap ügyeit nem az MFB hanem a szintén száz százalékos állami tulajdonban álló Eximbank végzi.
Az indoklás szerint az emelésre azért van szükség, mert egyrészt az állami iskolákban megtartott hit- és erkölcstan oktatás mellett az egyházi iskolákban jelentkező hittanórák költségére is legyen fedezet, másrészt az egyházi fenntartású iskolákban a más felekezethez tartozók hittanoktatását ellátó egyházak finanszírozását is rendezi, vagyis a beadványból az derül ki, mintha nem számoltak volna az egyházi iskolákban a hittanoktatás állami költségeivel, ami meglehetősen sajátos hozzáállás a legkeresztényibb kormánytól.
A költségvetési átcsoportosítások papíron valóban nem növelik a hiányt, ugyanis a javaslatcsomag 27 milliárddal lefaragja a költségvetés „egyéb vegyes kiadásait”, ám az elvonás egyértelműen hiányt teremt, miután ezen a soron a maradék 36 milliárdos előirányzattal szemben jóval több kiadás marad.
