A vasárnapi, a német Szász-Anhalt tartományban esedékes választáson a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) a legtöbb szavazatot szerzi meg, ez új lendületet ad a pártnak, amely 15-20 százalék között szerepel a szeptemberi német szövetségi voksoláson. Az AfD megerősödése kapóra jön Emmanuel Macron legesélyesebb kihívója, Marine Le Pen számára, aki jövő tavasszal megnyeri a francia elnökválasztás első, majd két héttel később a második fordulóját. Olaszországban pedig tönkrenyeri magát a szélsőjobb. Így elkerülhetetlenné válik a jobboldali populista fordulat Európában, ami Orbán Viktor kormányfő politikai érdekeit is szolgálná.
Az INSA ügynökség múlt heti felmérésében már az AfD-t látta az élen a keletnémet tartományban, így először fordulna elő, hogy a populista párt végezne az élen. Valójában azonban nincs nagy esély erre. A Bild bulvárlap számára felméréseket készítő INSA rendre felülméri az Alternatvát, másrészt már korábbi tartományi választásoknál is előfordult, hogy az irodák esélyt láttak az AfD győzelmére, de aztán több százalékkal kapott ki akár a CDU-tól, akár az SPD-től. Minden bizonnyal így lesz ez most is, ezt erősíti meg, hogy az Infratest dimapnál négy, a Forschungsgruppe Wahlennál pedig hat százalékos a kereszténydemokraták előnye az AfD-vel szemben, s mindkét felmérés már az INSA-é után készült. Egyelőre az sem valószínű, hogy az Alternatíva a szeptemberi parlamenti választáson megismétli majd a 2017-es eredményét, amikor 12,6 százalékot szerzett. De ha elhúzódna a CDU, illetve a Zöldek válsága – merthogy Annalena Baerbock kancellárjelölt néhány nem átgondolt kijelentése miatt a környezetvédők népszerűsége folyamatosan csökken – akkor olyan bizalmi vákuum alakulhat ki, amelyből a német populista párt profitálhat.
A populista áttörésre nagyobb az esély Franciaországban, ahol nem zárható ki teljesen Marine Le Pen győzelme az elnökválasztás jövő májusi második fordulójában. A jobboldali radikális elnökjelölt esélyeit javíthatja, ha a júniusi helyhatósági választáson leszerepel Macron pártja, a LREM. A voksoláson a mérsékelt jobboldal jó szereplése várható, ami önmagában nem lenne tragédia Macron számára, mivel ő éppen ezt a szavazóbázist próbálja magához édesgetni az elnökválasztás közeledtével. A baloldal sem most, sem az elnökválasztáson nem rúghat labdába, amit ennek az oldalnak az egyre súlyosabb megosztottsága idéz elő. Mind nagyobb ugyanis a szakadék a szocialisták, a zöldek, a radikális baloldali France Insoumise, valamint a kommunisták között.
Sokan azért tennék Le Pen neve mellé az ikszet, mert nem érzik biztonságban magukat, például az elmúlt hónapok rendőrök elleni merényletei miatt. Ráadásul Le Pen is megpróbálja elhitetni magáról, hogy progresszív politikussá vált, aki már nem akar kilépni az EU-ból. A felmérések szerint az elnökválasztás első fordulójában Le Pen végez az élen, 2-3 százalékkal megelőzve Macront, a másodikban a hivatalban lévő államfő az esélyes, de 53-54 százalékot szerezhet. Csakhogy a populista politikus esetleges első fordulós győzelme teljesen felboríthatja ezeket a jóslatokat.
Spanyolország is a populizmus bástyájává válhat. Jelenleg ugyan szocialista politikus, Pedro Sánchez ül a miniszterelnöki székben, de a májusi madridi választás óta, amelyen a populista Isabel Díaz Ayuso és mögötte álló spanyol Néppárt (PP) győzött, a pártpreferenciákat illetően változás történt az élen: majdnem minden iroda már a Néppártot látja vezető pozícióban, a szocialisták a második helyre szorultak vissza. S ami még aggasztóbb, a jobboldali populista Voxra 15-17 százalék voksolna, a párt ezzel harmadik. Egy idő előtti választás esetén a PP biztos, hogy koalíciós partnernek tenné meg a populistákat.
A várhatóan jövő márciusban esedékes olasz választástól sem kecsegtetnek túl sok jóval. Bár Matteo Salvini pártja, a Liga népszerűsége még mindig csökken, ebből nem tudott profitálni a balközép Demokrata Párt (PD), olyannyira, hogy egyes felmérések szerint már beérte a szintén populista Olaszország Testvérei (FdI), Giorgia Meloni tömörülése. Tehát az a forgatókönyv is elképzelhető, hogy két populista párt végez majd az élen.
Svédországban ugyan a kormányzó szociáldemokraták mintegy öt százalékkal vezetnek a jobbközép Mérsékelt Párt előtt, de már távolról sem biztos, hogy egy voksolás után utóbbi tömörülés ne lépne koalícióra a populista Svéd Demokratákkal. A „gátszakadás” egy hónapja történt, amikor a populisták több más párttal, köztük a mérsékeltekkel együtt tettek közzé nyilatkozatot, amelyben szigorúbb bevándorláspolitikát követeltek. Stefan Löfven helyzetét ez azért is nehezíti, mert a miniszterelnök kisebbségben kormányoz.
Egyes médiumok is felelősök a helyzetért
Nem csak a koronavírus-járvány kezelése, illetve az ezt követő gazdasági krízis okozhatja a populista pártok előretörését, igen nagy a média szerepe. Ennek következményeit láttuk az Egyesült Államokban, ahol a Fox News bűne is, hogy a Donald Trump által képviselt alternatív valóságnak ennyi híve lett az országban és ily mértékben megosztottá vált az amerikai társadalom. Csakhogy ragadós a példa.
Miközben a január 6-i amerikai események, amikor tömeg támadta meg a Capitoliumot, híven jellemzik, milyen súlyos következményei lehetnek egy országban ennek a hazugságokra épülő „tényközlésnek”, a jelek szerint más államokban is fontosabb a televíziós bevétel a társadalmi békénél. Franciaországban egyre népszerűbb a párizsi központú CNews, amely nem véletlenül érdemelte ki a francia Fox News címet. Beszélgetős műsoraiban a menekülteket állítják pellengérre szoros összefüggést látva a bevándorlás és a bűnözés között. A csatorna májusban rekord nézettséget ért el, ami aggodalomra adott okoz a baloldalon - emlékeztetett a Guardian. Ez a nemzeti identitásra erősítésére építő hírközlés javíthatja Marine Le Pen esélyeit a jövő évi elnökválasztáson. Az ingyenesen fogható csatorna a francia iparmágnás, Vincent Bolloré által fémjelzett Canal+ társaság tulajdonában van. Az eltelt két év alatt több mint kétszeresére növelte a nézettségét, s az aktuálpolitikai témákról szóló zajos vitaműsorairól vált ismertté, amelyben ismert jobboldali kommentátorok osztják meg nézeteiket. A hírek élén gyakran a bűnözésről és a bevándorlásról szóló hírek állnak. A csatorna sztárja Éric Zemmour, aki minden este felbukkan a Face a l’info című programban.
Zemmourt már többször elítélték rasszista és vallási jellegű gyűlöletbeszéd miatt, így 2010-ben, amikor azt nyilatkozta, hogy a legtöbb drogdíler fekete és arab, illetve 2019-ben, amikor a Franciaországban élő muszlimokat gyarmatosítókhoz hasonlította. Az ítéletek azonban nem vetettek véget televíziós szereplésének, sőt, könyvei a bestsellerlisták élén állnak. Márciusban egyébként a francia médiafelügyelet 200 ezer eurós bírságot szabott ki a CNewsra, amiért Zemmour gyermekkorú bevándorlókról és a menekültügyi rendszerről szóló, gyűlöletbeszédnek minősített megjegyzéseit sugározta. Zemmour műsorai nézettségben többször is megelőzték a nagy rivális BFMTV programjait. Serge Nedjar, a CNews vezérigazgatója szerint nem lehet összehasonlítani a Rupert Murdoch vezette amerikai Fox News hírcsatornával: "Mi nem kötődünk semmilyen párthoz vagy politikushoz" – hangoztatta.
Németországban ugyan egyelőre nincs ilyen szélsőséges nézeteket sugárzó hírcsatorna, de hamarosan változhat a helyzet, már amennyiben a már több nyelven sugárzó RT hírcsatorna megkapja a sugárzási engedélyt német nyelvű programjára. Berlin azonban egyelőre ódzkodik attól, hogy licencet adjon egy fake news csatornának, amely egyelőre csak honlapján árasztja el az olvasókat álhírekkel. Oroszország azonban úgy véli, a német kormány megsérti a sajtószabadságot és már márciusban következményekkel fenyegette meg Berlint. Moszkva szerint Németországban egyre nagyobb a politikai nyomás az RT ellen, különösen azóta, hogy az RT DE bejelentette, internetes programjait német nyelvű televízióvá bővítik. A moszkvai külügyminisztérium szóvivője elmondta, a hatóságok nyomására az RT-t megakadályozták abban, hogy üzleti számlát nyisson egy német banknál (Commerzbank). Több tucat német és nemzetközi bank is megtagadta az együttműködést az RT-vel – tette hozzá. A Deutschlandfunk tudósítása szerint Moszkva a bírálattal el akarja terelni a figyelmet arról, hogy a német újságírók munkakörülményei folyamatosan romlanak Oroszországban. Az RT-nek ugyanis nem kellene a Commerzbankra hagyatkoznia, az orosz állami bankok németországi leányvállalatainál is nyithatna számlát.
Az orosz RT-t, az egykori Russia Todayt, évek óta éles bírálatokkal illetik több nyugati államban, s az orosz vezetés érdekeit szolgáló propagandával vádolják. Heiko Maas német külügyminiszter az orosz fenyegetésekre reagálva kijelentette, hogy a sajtószabadság nem alku tárgya. "A mi feladatunk - és kötelességünk -, hogy megteremtsük a normális kereteket, hogy az újságírók végezhessék a munkájukat."
