„A technológiai fejlődés és a klímaváltozás erősödése miatt egyre népszerűbb a gondolat, hogy az emberiség maga mögött hagyja a Földet, és egyszerűen átköltözik egy másik bolygóra. Ha eltekintünk attól, hogy ezzel lemondunk egyetlen ismert otthonunkról, a bolygóközi költözést olyan tényezők akadályozzák, amelyeknek a megoldása időben, tudásban és erőforrásokban is meghaladják a képességeinket. Lehet, hogy belátható időn belül kolóniákat tudunk létesíteni egy másik bolygón, és elindul az űrturizmus, azonban az általunk okozott környezeti-éghajlati válság elől nem tudunk, és nem is érdemes más bolygóra menekülnünk” – írta Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató a Másfélfokon megjelent cikkében.
A NASA kutatói nemrég bejelentették, hogy belélegezhető oxigént vontak ki a Mars légköréből. Ebből egyelőre csak 10 percre elegendő oxigénhez jutna az arra tévedő űrhajós, de az eredmény megmutatja, hogy technológiai megoldások segítségével élhetetlen körülményeket is élhetővé lehet varázsolni.
Az oxigén hiánya azonban csak egy a számtalan akadályból, amit le kellene küzdeni, hogy az emberi szervezet számára élhető legyen egy bolygó.
Nem mindegy például, mekkora a kiszemelt bolygó. Az óriási gázbolygók, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz, gravitációjuknak köszönhetően meg tudják tartani a légkörüket, azonban a felszínen lévő folyóvízhez elsősorban felszínre van szükség, így olyan kőzetbolygókban érdemes gondolkozni, mint amilyen a Föld – írta az ELTE TTK Metorológiai Tanszékének doktorandusza.
Egy bolygó légköre, ha ki is alakul, múlandó lehet, és nem feltétlen jelent megfelelő éghajlatot. Az üvegházhatásnak köszönhetően a légkör megfelelő hőmérsékletet biztosít ahhoz, hogy a víz egy része megmaradjon folyékony halmazállapotban. A kozmikus sugárzás egy részétől, valamint bizonyos mérettartományig a meteoritoktól is védelmet nyújt.
A meteorológus-éghajlatkutató szerint a Merkúron a Naphoz való közelsége és a légkör hiánya miatt többszáz fokos napi hőingást kellene elviselni. A Vénusz ilyen szempontból szerencsésebb, mert a vastag, szén-dioxidban gazdag légkör üvegházhatása megtartja a hőt, így jóval állandóbb a hőmérséklet. Igaz, ez több mint 400 Celsius-fok. Ezek a bolygók tehát nem szerepelnek a második Föld listán.
Mars: más a látogatás és az odaköltözés
Bár jelenlegi formájában a Mars sem hívogató, mégis, jobb híján a marsi élet lehetséges kivitelezésén dolgozik számtalan kutató és mérnök, többek között az Elon Musk vezette SpaceX is. A Naprendszer bolygói közül a Marsról tudunk a legtöbbet, sok szempontból Föld-szerűnek tekinthető, de még mindig egy élhetetlen sivatag. Bár a légkör több mint 95 százaléka szén-dioxid, de nagyon vékony, így az üvegházhatás közel sem elég erős egy, az ember számára kellemes átlaghőmérséklet kialakításához. Mivel a Mars másfélszer olyan messze van a Naptól, mint a Föld, ezért mínusz 62 Celsius-fok az átlaghőmérséklet (szemben a Föld plusz 15-16 Celsius-fokával), és több mint száz Celsius fokos a napi hőingás.
A Mars az egyetlen olyan bolygó, ahol a jelenlegi vizsgálatok alapján víz található, de csak a felszín alatt. Bár néhány milliárd éve még vízfolyamok tarkíthatták a felszínét, az ősi víz egy része beszivárgott és jelenleg be van zárva a kőzetekbe, egy része pedig elszökött a világűrbe. Az utóbbi jelenség oka, hogy kialakulása után körülbelül 500 millió évvel a Mars légkörének jó részét elragadta a napszél, amelynek egyik oka a földiéhez hasonló, védelmező mágneses mező elvesztése 4,2 milliárd évvel ezelőtt. A valaha hasonló vastagságú légkör jelenleg a földihez képest mindössze 1 százalékot tesz ki. A csökkenő mennyiségű légkör hatására nemcsak az ember számára is kellemes átlaghőmérsékletet biztosító üvegházhatás gyengült, hanem elpárolgott az éltető víz jó része is.
A Marsra már eddig is rengeteg műholdat és marsjárót küldtünk, Elon Musk és a SpaceX még ebben az évtizedben embert akar küldeni a vörös bolygóra. Arra, hogy az oda érkező emberek életben is maradjanak, a rövid távú megoldás a kolonizáció, a hosszú pedig a terraformálás. Az utóbbi azt jelenti, hogy egy bolygót ténylegesen lakhatóvá tesznek, hogy ne csak védett bázisok belsejében legyen élhető, hanem a szabad ég alatt is. Ehhez légkörre van szükség. Ezt úgy lehetne elérni, ha valamiképp aszteroidákkal volnánk képesek bombázni a bolygó jégtakaróját, így a fagyott szén-dioxidból álló jég szublimálna, vagyis szilárdból azonnal gázzá alakulna. Az így a légkörbe kerülő szén-dioxid pedig megemelné a hőmérsékletet. Egy másik lehetőség, hogy valamiképp megolvasztjuk a marsi jégsapkákat így a jégbe zárt szén-dioxid szintén kikerülne a légkörbe. Mindkét megoldás egyelőre a tudományos fantasztikum szintjén mozog, a költségekről és az erőforrásokról nem is beszélve, és ez csak az első lépés lenne a sok közül – írta Szabó Amanda Imola.
A kolonizálás lehetősége a szakember szerint talán egyszerűbb: a marsbázisok telepítése nem is tűnik olyan távolinak, hiszen számtalan mérnök és kutató, köztük Elon Musk és csapata is ezen a küldetésen dolgozik. A Musk által elindított SpaceX projekt egyik célja, hogy űrhajójuk nemcsak sikeresen landoljon a Marson, de az ottani erőforrások segítségével térjen vissza a Földre. Egy ilyen küldetés sikere utat nyitna nemcsak az űrturizmus, hanem egy Marson élő expedíciós kolónia számára is.
A Marson nem tud az ember lélegezni. Mesterségesen ellátható a bázis megfelelő összetételű levegővel, de ehhez energia szükséges. A Nap energiájából a Földhöz képest jóval kevesebbet kapó Marson a rendszeresen körbefutó, árnyékoló porviharok nem kedveznek a napenergia-termelésnek. A szélenergiához nem elég sűrű a légkör, a geotermikus energiatermeléshez túl hideg a bolygó. Az erősen rákkeltő kozmikus sugárzástól szintén nem védene a légkör, úgy ahogy a Föld esetén teszi. A talaj erősen lúgos, hiányoznak belőle a növénytermesztéshez szükséges tápanyagok. A földihez képest 38 százaléknyi gravitáció pedig a csontok és izomzat leépüléséhez vezetne. A Földhöz sok tulajdonságában hasonlító Marson így egyelőre elképzelhetetlen az ember számára az élet – összegezte a szakember.
A Naprendszeren kívüli bolygókat nagyjából elfelejthetjük, a tudomány jelenlegi állása alapján nincs olyan ismert égitest, ahol az emberiség a közeljövőben új életet kezdhet,
Az univerzum kutatása nem szabad, hogy abba a téves és hamis hitbe ringasson minket, hogy fel kell adnunk azokat a törekvéseket, hogy mérsékeljük a környezeti-éghajlati válságot, és elhagyjuk egyetlen ismert otthonunkat, a Földet. A kettő nem áll ellentmondásban: egy egészséges, életfeltételeinket biztosító földi környezetből, kiszámítható éghajlat alól a csillagok felé tekinteni is könnyebb – írta Szabó Amanda Imola.
